Táblavita Karinthiában

A szlovén ajkúak legnagyobb támogatójaként ismert Zöld Párt üdvözölte a konferencia ötletét, de követelik, hogy az ellenzék, illetve a jogvédő civil szervezetek is részt vehessenek rajta. Schüssel konzervatív Néppártja (ÖVP) szintén elégedetten nyugtázta a kancellár kisebbségi jogok terén kifejtett igyekezetét, különösen annak fényében, hogy Schüssel nemrég kudarcot vallott a szlovénekkel való egyezkedés során, önkényesen vetve véget a vitának.

A konszenzus azért is időszerű, mert Ausztria jövőre ünnepli a náci megszállás végének 60. évfordulóját, illetve a semleges státus kivívásának 50. évfordulóját. Az utóbbit rögzítő egyezmény garantálja az ország területén élő kisebbségek és népcsoportok jogainak védelmét is, illetve a földrajzi nevek két nyelven való feltüntetését. Az ügy emiatt is kínosan érintené az ország vezetését, a szlovén szervezetek ugyanis rendszeresen tájékoztatják a nemzetközi közvéleményt a kétnyelvű táblák ügyéről. Karinthia tartományban ugyan vannak ilyen táblák, a kisebbség egyes képviselői szerint azonban ezek száma nem elegendő, csupán jelképes gesztusnak, nem pedig mindennapi valóságnak tekinthetőek.

Először a hetvenes években próbálkoztak a kétnyelvű táblák bevezetésével Karinthiában, ám ezeket néhány nap alatt ledöntötték, megrongálták, illetve eltüntették a német ajkúak. Csupán négy éve, azaz negyvenöt évvel az említett egyezmény elfogadása után sikerült kitenni a szlovén nyelvű táblákat azokon a településeken, ahol 25 százaléknál több szlovén nemzetiségű lakos él. Ráadásul a Legfelsőbb Bíróság nemrég alkotmányellenesnek mondta ki a 25 százalékos arányt, lévén, hogy az ország alaptörvényében semmilyen konkrét megkötés nem szerepel.

Több politikus azt javasolta, a szlovén érdekcsoportok találkozzanak a konferencia előtt, és egyeztessék álláspontjukat. Az egyes csoportok ugyanis olyannyira ellentétes véleményen vannak az üggyel kapcsolatban, hogy előbb nekik kell közös nevezőre jutniuk, azaz eldönteniük, mit is akarnak valójában. A helyzetet az is nehezíti, hogy Karinthiában a Néppárt parlamenti koalíciós partnere, az FPÖ van hatalmon, a kormányzó pedig az a Jörg Haider, aki szerint jelenleg is túl sok a német–szlovén kétnyelvű tábla, és ezeket a szlovén ajkú lakosság csökkenésének arányában el kellene távolítani.

Tavaly nagy harcok árán sikerült ugyan 150 további kétnyelvű táblát kihelyezni Karinthiában, ez azonban sokak szerint pirruszi győzelem volt. Nagyobb volt az erkölcsi veszteség, mint a tényleges eredmény. A német ajkú többség ugyanis azóta telhetetleneknek és összeférhetetleneknek tartja a szlovéneket, egyes politikusok pedig ugyanolyan jogokat követelnek a Szlovéniában élő elenyésző számú német kisebbség számára.

A kisebbségi nyelvek jogállásával foglalkozó Eurolang hírügynökség szerint a közelgő konferencia sikere azon múlik, képesek-e közös nevezőre jutni a karinthiai szlovének, illetve hajlik-e az FPÖ a kompromisszumra. Ausztriában összesen mintegy 15 ezren vallják magukat szlovén nemzetiségűnek. Hét állami óvodát működtetnek számukra, az iskolákban pedig akkor indul kétnyelvű osztály, ha legalább kilenc szlovén nemzetiségű tanuló szülei kérik ezt.