Vélemény

Szlovmagy bohózat

MOLNÁR NORBERTÚgy tűnik, tíz hónappal a parlamenti választások előtt végre lezárult az a teljesen abszurd politikai bohózat, amely a Váhostav-ügy árnyékában a szlovákiai magyar térfélen játszódott. A háromszereplős történet minden karaktere ismert, egyik sem drámai alak.
ÚJ SZÓ ONLINE

2015. május 11. 19:00

MOLNÁR NORBERT

Úgy tűnik, tíz hónappal a parlamenti választások előtt végre lezárult az a teljesen abszurd politikai bohózat, amely a Váhostav-ügy árnyékában a szlovákiai magyar térfélen játszódott. A háromszereplős történet minden karaktere ismert, egyik sem drámai alak. Egyik oldalon áll a Magyar Közösség Pártja, ismertebb nevén az MKP, a másik oldalon a Most-Híd, ismertebb nevén Híd, kvázi középen a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, ismertebb neve nincs, lustaságból néha Kerekasztalnak hívják, akik ismerik.

Egy évvel a választások előtt valamiféle negociációs folyamatba kezdett a Kerekasztal, mondván, üljenek össze a szlovákiai magyar pártok és döntsék el, hogy együtt kellene indulni a választásokon, hiszen ez mindenki érdeke. Az MKP rögtön igent mondott, azonnal elfogadta a meghívást, a Híd pedig valamiféle kerekasztalos elfogultságra hivatkozva, konkrétan, hogy a Kerekasztal egyik embere már ígéretet kapott arra, hogy az MKP listáján indul a választásokon, visszakozott. Kettesben tárgyalt a Kerekasztallal, és az egyetlen logikus következtetésre jutottak: nem lesz itt semmi a választásokig.

Amióta létezik a Híd, és kiderült, biztos a parlamenti helye, míg az MKP-é nem, tehát jó pár éve, megfogalmazódik a gondolat néhány szlovákiai magyar politikacsinálóban és politikai kibicben, hogy össze kell fogni, mert elvesznek a szavazatok. Ami ugyan igaz, de kíváncsi vagyok, hogy ugyanezek a figurák, ha fordított lenne a politikai állás, összefogásért kiáltanának-e. Nem kell válaszolni, nem. A Híd stabilan a parlamenti küszöb felett van, az vesse rá az első követ, aki ebben a helyzetben nem a saját eredményét próbálja maximalizálni. Noha a Híd még adott esélyt Komáromban az együttműködésnek, de erre még visszatérünk.

Ma az MKP a létéért küzd országos szinten. Ha harmadszor egymás után nem kerülne be a parlamentbe, az vagy a végét jelentené, vagy végérvényesen önkormányzati párttá süllyedne, a Jobb Levegőt Ólublónak Mozgalom mellé. S mivel preferenciái inkább a parlamenten kívüli pozíciót valószínűsítik, logikus, hogy az együttműködést próbálja erőltetni, ehhez találta meg magának a furcsa dolgokra is kapható Kerekasztalt. Csakhogy most kellene feleleveníteni, mi is történt Komáromban. Országos szinten az egyedüli hely volt a novemberi önkormányzati választások előtt, ahol teljes együttműködést alakított ki a két párt, vagyis közös lista, közös polgármesterjelölt. Rögtön felrobbant a helyi MKP, kilépések, háborgás. Majd a közös polgármesterjelölt ellen elindult az MKP helyi tótumfaktuma, vagyis a közös MKP–Híd politizálás ellen először az MKP lépett fel. Ha bagatellizálni akarnánk az ügyet, elintézhetnénk azzal, hogy helyi izé, ott mindig mások az érdekek és a viszonyok. Csakhogy az MKP-ból központilag kizárták az együttműködőket, az alapszervezetet szélnek eresztették. És éppen most készülnek visszavenni a pártba a polgármestert, aki az együttműködéssel szembement. Így viselkedik az a párt, amelyik együtt akar működni? Nem. Ezek után bárki komolyan veheti az MKP együttműködési szándékát? Nem. Aki ebben asszisztál, az ugyanezt az őszintétlen, népámító játékot játssza.

A Kerekasztal pedig beállt az MKP partijába, hiteltelenné téve önmagát is. Éppen ideje, hogy vége ennek a bohózatnak.

Önnek ajánljuk

Kezdődik a Tompa Mihály Országos Verseny

Getafe–Real Madrid futballmeccs a képernyőn

Hoki-vb: a jegyek 80%-a már elfogyott

Kutatóállomást építene Kína a Holdon

Elpusztult Charlie, a fogságban élő legöregebb kaliforniai tengeri vidra

Félmillió eurót költenek útfelújításra a galántai járásban

Legfrissebb galériák
Olvasta már?