SZERtelenkedés Prágában

Miloš Zeman kormánya ugyanis úgy véli, hogy a legendás rádió, amely 1995-től Prága szívében a Vencel tér, a cseh nemzeti múzeum és a főpályaudvar tőszomszédságában, a volt csehszlovák szövetségi parlament épületében székel, különösen a tavaly szeptemberi terrortámadások után előállt nemzetközi helyzetben nagy biztonsági kockázatot jelent a Moldva-parti metropolis számára. Ezért a városközpontból egy kevésbé exponált, jól védhető helyre kellene költöznie. Ez a hely lehet Prágában, de akár Prágán kívül is. A cseh kormányzat elképzeléseit a lakosság több mint kétharmada támogatja, s a politikai pártok közül is csak a nem túl jelentős Szabadság Uniónak vannak kifogásai. Václav Havel államfő, akinek személyes meghívása által került a Szabad Európa Rádió Prágába, először ugyan nyíltan és határozottan a rádió kiköltöztetése ellen foglalt állást, de később belátta, hogy a biztonsági okok megfontolásra méltóak, s ezért a problémáról szerinte is tárgyalni kell. A rádió körül szeptemberben foganatosított biztonsági intézkedések ugyanakkor súlyosan akadályozzák a belváros forgalmát, ami a prágaiaknak érthetően nagy bosszúságot okoz, s szeretnének ettől megszabadulni.

A Szabad Európának viszont a legkevésbé sem tetszik a terv. Thomas Dine, a rádió elnöke, kifejtette: az amerikaiaknak nem kis pénzükbe került a volt parlament épületének átalakítása úgy, hogy az megfeleljen a rádió követelményeinek. Ma már minden a helyén van, minden működik, s egy újabb költözés hatalmas összegeket emésztene fel. A rádió alkalmazottai jól érzik magukat az épületben, s nem szeretnék elhagyni Prága központját, ahol mindenük megvan. Amikor ezek az érvek nem hatották meg a cseheket, Dine a The Pargue Postnak adott interjúban elsütötte a legfőbbnek vélt érvet is: a rádió elköltöztetése Prága központjából tulajdonképpen meghátrálást jelentene a terroristák előtt, ami az amerikaiak számára teljességgel elfogadhatatlan. Ehhez még hozzátette: az amerikaiak örülnek a csehek vendéglátásának, de ha a kormány továbbra is kitart a rádió kiköltöztetése mellett, akkor azt úgy fogják értékelni, hogy a cseheknek már nem kell a rádió, s ezért az esetleg más országban keres magának új székhelyet.

Ez a nyilatkozat olaj volt a tűzre. Bár akadtak akik védték az amerikai álláspontot, a politikusok és a sajtó döntő többsége élesen támadta, s arrogánsnak, fenyegetőnek minősítette. A Szabad Európa Rádió elnökének álláspontja semmiképpen, még marginálisan sem, befolyásolja a cseh kormány véleményét – nyilatkozta Miloš Zeman miniszterelnök. Dine nyilatkozatát elfogadhatatlannak tartjuk. Csak a rádión múlik, hogy elhagyja-e Csehországot vagy sem – tette hozzá Jan Kavan külügyminiszter. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy Prága nem akarja elűzni a rádiót, csupán a prágai lakosság és a város biztonsága érdekében kiköltöztetni a főváros szívéből.

A nyilatkozatháborúban felmerült, hogy az amerikai rádió esetleg Budapestre, vagy valamelyik szovjet utódállamba, például az észt fővárosba Tallinba, tenné át székhelyét. Budapesten a hír azonnal nagy érdeklődést váltott ki. Demszky Gábor főpolgármester levelet intézett a rádió elnökéhez, amelyben leszögezte: a magyar főváros szívesen látná intézményét a Duna partján, s olyan védelmet biztosítana neki, mint amilyenben a diplomáciai szolgálatok részesülnek. A találgatások azután értek véget, hogy Sonja Winter, a rádió szóvivője a múlt hét végén hivatalosan közölte: a rádió nem szeretné elhagyni Prágát, Csehországot. A költözésre is hajlandó, de csak akkor, ha a cseh kormányzat megfelelő épületet ajánl fel, amely biztonságos lesz, s egyben megfelel a rádió követelményeinek is. Kavan kijelentette, hogy a kormányzat kész arra is, hogy részt vállaljon a költözés költségeiből. A költözési tervek elfogadását a hét elején az amerikai kormányzati körök is megerősítették.

A vita itt nyilván még nem ért véget, mert Prágában nem könnyű olyan épületet találni, amely mindenben helyettesíteni tudná a volt szövetségi parlament épületét. A tárgyalások már folyamatban vannak, de az amerikaiak eddig a csehek által felajánlott egyik épületet sem tartották megfelelőnek. Nem titok, hogy a havi egykoronás jelképes bérleti díj is komoly szerepet játszik a dologban. Ugyanis nem biztos, hogy a jövőbeni székhely szintén ilyen olcsó lesz. Másrészt érthető emberi szempont, hogy a rádió alkalmazottainak sincs kedve elhagyni az elegáns városközpontot, ahol minden a kezük ügyében van: hivatalok, üzletek, vendéglők, tömegközlekedés. Az is valószínű, hogy a rádió kiköltöztetése nem csak biztonsági okok miatt fontos sokaknak. Kiderült, hogy a nagyon exponált és drága helyen álló épületre már többen is fenik a fogukat. Pavel Dostál kulturális miniszter például elárulta, hogy a volt parlamentre a cseh nemzeti múzeum is igényt tart. Vállalkozói körökből is felröppent egy-egy hír, hogy mire is lenne jó ez az épület. Nyilvánvaló tehát, hogy ma már sokféle érdek van az vitás ügy mögött. Ugyanakkor még egyáltalán nem biztos, hogy a Szabad Európa Rádió valóban elhagyja a cseh főváros szívét. A rádió egyébként jelenleg 27 nyelven sugároz műsort. A közeljövőben megkezdi az afgán, illetve csecsen lakosságnak szóló műsorok sugárzását is.