Szegény tanító néni

 Vörös vagy zsemlyeszínű, belesimul a kiégett fűbe, odasétál a maradék zöldhöz, rám néz, szerinted ehetek egy kis vitamint? Egyél cica, egyél. Hirtelen, mint lassított filmen, megjelenik egy újabb lopakodó minitigris. Amint meglát, szoborrá merevedik, de aztán a startoló repülőgép fokozódó gyorsaságával vérszomjasan nekitámad a madárvilágnak. Távolabb, a virágok hűsében egy fehér macska lustul elnyúlva, fülén rózsaszín fény süt át, álmában néha gyomlál egy kicsit, aztán a hátára gördül, s eltakarja a díszfű zöld zuhataga. Az utcán egy pöttöm tündérlány mezítláb futkároz a betonon, ápolt lábbal könnyedén, ha így folytatja, néhány év múlva érett lesz az elektromos talpreszelőre.

Valamikor az mondták, hogy a kék és a zöld nem passzol egymáshoz, ízléstelen színkombináció. Ki találta ezt ki, nem tudom, de már hol lenne az, amikor elég a kék égre pillantani, amit a zöld fák ágaskodó levelei bökdösnek. A legtermészetesebb színkombináció. Volt. Mert a levelek már sárgulnak. Valaminek vége, valami kezdődik. Itt az új tanév, beindul a nevelés.

Buszra várakozok. A megálló mellett parkoló. Anyukák jönnek három kisfiúval. A gyerekek hátán vadonatúj iskolatáska, azon vitatkoznak, kié a legszebb. A tied buziszínű, mondja egyikük, a másik hagyja magát, térden rúgja a csúfolódót, miközben olyan szavakat kiabál, amikre azt szokás mondani, hogy nem tűrnek nyomdafestéket. Kiderül, hogy a térden rúgottnak is van szókincse, de a harmadiknak is, bár az csak higgadtan odaveti nekik, hogy micsodák. Az anyukák érdekes módon nem hallják a hatévesek trágár konverzációját. Közben a térden rúgott nekilöki a másikat egy autónak, ami vijjogni kezd. Ezt már meghallják az anyák, azt mondja az egyik, gyertek ide, ha lejön a tulajdonos, akkor ti semmit sem csináltatok. Nem jön senki, az autó elhallgat. A srácoknak új ötletük támad. Elkezdik feszegetni a rendszámtáblákat. Nézd, anyu, kiabál az egyik, le fogjuk venni. Aha, pillant oda a mama, aztán beszélget tovább. A gyerekek egyre jobban nekiveselkednek. Már épp szólni akarunk, hogy ezt talán mégse kéne, amikor valamelyik ablakból dühös férfihang hallatszik. Hagyod azt a rendszámtáblát?! Tűnj el onnan, mert ha lemegyek, elnáspángollak. A gyerekek röhögnek, de az egyik anya megszeppen, és elhúzza őket az autótól. Akkor a gyerekek is mintha megijednének. Ne féljetek, nyugtatgatják őket anyáik. Az csak egy csúnya bácsi. Mérges, nem toleráns bácsi.

Már most sajnálom a tanító nénit.