Szabó István forradalmárt mentett meg az akasztástól

Az állambiztonsági munkával megmentette egy forradalmár életét – így reagál a Népszabadság tegnapi számában Szabó István Oscar-díjas filmrendező az Élet és Irodalom írására, amely feltárta ügynökmúltját. „Hálás vagyok a sorsnak, és utólag büszke lehetek a történtekre. Életem legbátrabb, legvakmerőbb cselekedete volt az állambiztonsági munka. Hiszen ezzel mentettük meg egyik évfolyamtársunkat az 1956-os forradalom után a leleplezéstől és a biztos akasztástól” – fogalmazott a rendező a napilapnak. Szabó István azt mondta, két évfolyamtársa kérésére vállalta a feladatot, azért, hogy egy társuk – aki fegyveresen részt vett a Köztársaság téri pártház elfoglalásában – alibije is hiteles legyen. „Ezért össze-vissza mondtam mindent, ami elterelte a figyelmet arról, akit védenünk kellett. A történet dokumentálható eredeti 1956-os híradófelvételeken” – nyilatkozta Szabó István. Hozzátette: örül annak, hogy végre elmondhatja (talán filmen is) a történetét; szerinte „gyógyszer lesz sokaknak, és világosabb képet mutat az 1957-től 1960-ig terjedő időszakról”. Gervai András történésznek az Élet és Irodalom e heti számában közölt írásából derült ki, hogy a filmrendező fiatalon titkos ügynök volt Képesi Endre fedőnéven. A kutató szerint a 19 éves korában beszervezett ügynök a III/III-as csoportfőnökség jogelődjének, a II/5-ös, a belső reakció elhárítását végző osztálynak jelentett néhány éven át a Színház- és Filmművészeti Főiskola később híressé vált hallgatóiról. (m, nol)