Súlyos gondban a vén Európa

A tanulmány szerint 2050-ben minden idős emberre a jelenlegi négy helyett csak két munkaképes személy jut az unióban. Reformok nélkül az EU gazdasági növekedése 2030-ig a jelenlegi felére csökkenhet. A helyzet a növekvő nyugdíjterhek, egészségügyi költségek miatt súlyosan terheli majd az egyes országok költségvetését. A kedvezőtlen folyamatot látva néhány ország már megkezdte a szükséges reform végrehajtását, korlátozta a korai nyugdíjba menetel lehetőségét. A következő években ezt a folyamatot fel kell gyorsítani, még mielőtt a demográfiai válság bekövetkezne. A késlekedés növelheti a költségvetési terheket.

„A lakosság elöregedése visszafordíthatatlan” – fogalmazott Joaquin Almunia gazdasági és pénzügyi biztos, aki szerint reform nélkül a tagállamok nem lesznek képesek kezelni a költségterheket akkor, ha a jelenlegi négy helyett két dolgozó jut majd egy idős személyre. A reformok halasztásával csak növelnénk a gyermekeinkre és unokáinkra nehezedő majdani pénzügyi terheket.

Európa lakossága enyhén kisebb, ám jelentősen öregebb lesz 2050-ben. Az EU 25 tagállamában a lakosság száma 457 millióról 454 millióra csökken, már 2010-től kezdődően. Ezzel szemben a munkaképes (15–64 éves) lakosság száma 48 millióval (16%) mérséklődik 2050-ig, míg az időskorú (65 év fölötti) lakosság száma 58 millióval (71%) nő. Jelentősen csökken majd a gazdasági növekedés: a 2004–2010 közt 2,4%-ról 1,9%-ra 2011 és 2030 között, majd 1,2%-ra 2031 és 2050 között. Anthony Giddens, Tony Blair brit miniszterelnök tanácsadója szerint a tagállamok közösen kialakíthatnak egy Új Európai Szociális Modellt, amely alapján az európai kormányok végrehajthatják a reformokat.

A társadalom elöregedése miatt 2005 és 2050 között 4 százalékponttal növekednek a költségvetési kiadások az euróövezetben. Például 2050-ig a nyugdíjköltségek Portugáliában a GDP 9,7%-ával növekednek, Luxemburgban 7,4 %-kal, Spanyolországban 7, ĺrországban 6,5, Belgiumban 5,1%-kal.

Első pillantásra úgy tűnik, hogy az új tagországokban jobb a helyzet. Az általános képet torzítja viszont a lengyelországi nyugdíjkiadások jelentős csökkenése, ami a magánnyugdíjrendszer bevezetésének köszönhető. Lengyelország kivételével a 2004-ben csatlakozott államok mindegyikében több mint 5 (GDP-arányos) százalékponttal növekednek majd a kiadások, a legnagyobb mértékben Cipruson (+12,9 százalékpont a GDP-ből), Szlovéniában (+7,3 százalékpont) és Magyarországon (+6,7 százalékpont). Szlovákia a 2005-ben bevezetett hárompilléres nyugdíjreformmal próbál előremenekülni, emellett a lakosság még nem öregedett el annyira, mint a nyugat-európai országokban, így a többiekhez képest néhány évvel később szembesülünk a súlyos gondokkal.

A 2001-ben elkészített legutóbbi tanulmány óta az EU 15 tagállamában reformokat hajtottak végre, ennek eredményeként a régi tagállamok mintegy felében ma már lényegesen alacsonyabb kiadásnövekedést prognosztizálnak. A nyugdíjreform kitolja a nyugdíjkorhatárt, és növeli a foglalkoztatottsági arányt az idősebb korú lakosság körében, ami más konfliktusokkal járhat. A pénzügyminiszterek tanácsa elé terjesztett jelentés az Európai Bizottság és a tagállamok közös Gazdaságpolitikai Bizottságában született. Lehetővé teszi összehasonlítható előrejelzések készítését az elöregedés költségvetési hatásait illetően (kockázati és fenntarthatósági tényezők), a stabilitási és növekedési paktum kontextusában, figyelembe véve a tagállamok eltérő nyugdíjrendszerének, egészségügyi és oktatási rendszerének sajátosságait. (euractiv.hu, FN, ú)