Rohanunk a fülkeforradalomba

A listás voksoláson részt vehetnek a határon túli kettős állampolgárok is, kiket ismét megkóstolt Gyurcsány Ferenc, hogy kampánytémává tegye joguk elvételét: a volt kormányfő a nemzettársi szolidaritással szemben a kicsinyes irigységre, egzisztenciális ellenszenvekre próbál támogatást építeni. 

A csata előtti belpolitikai tájképet szemlélve változatlanul ellenzéki, pontosabban kaviárbaloldali tanácstalanságot látni, ez a közvélemény-kutatási adatok mellett azért is érthető, mert többeknek paradoxont kell feloldaniuk: nem lehet ugyanis egyszerre törekedni az egyéni jelöltállítások koordinálásával az Orbán-rezsim leváltására, ha azt ugyanakkor évek óta leválthatatlan diktatúrának kiáltották ki. A választások tétjének ma a Fidesz-kétharmad látszik, ám az új rendszerben az egyéni körzetek szövetségkötései nagyon felboríthatják a jelenlegi papírformát. Tét az is, mi lesz ellenzékben a régi liberális színezetű baloldallal a kihívó LMP-vel és az átfazonírozott Jobbikkal szemben, kihullanak-e elkorhadt erők a törvényhozásból, Orbán Viktor megosztó érdekeit gyengítve. Kérdéses még a kampány nyerő témája, vagyis hogyan küzd meg a választók fejében a migrációval szembeni nemzetvédő kormány képe ugyanazon korrupt hatalom ábrázolásával. Rohanunk a fülkeforradalomba, így vagy úgy. 

*  *  *

A hét legérdekesebb nemzetközi fejleménye a német nagykoalíció újratöltése, avagy összenő, ami összetartozik: a CDU/CSU elkezdi a kormányzási tárgyalásokat lassan örök partnerével, a nagykoalíciót súlyos veresége után kizáró SPD-vel. A szocdemek számára azonban a fásult hatalom is erősebb vonzerővel bír, mint a baloldal verejtékes újraépítése. Orbán Viktor szomorú.