Részben segélyekből finanszírozhatták a támadásokat

A belga hatóságok vizsgálatából kiderült, hogy a párizsi és a brüsszeli merénylők közül legalább öten munkanélküli-segélyt kaptak Belgiumban.

A párizsi és a brüsszeli terrorcselekmények elkövetői közül többnek is szociális juttatásokat fizetett a belga állam a merényletek előtt, ami komoly kérdéseket vet fel az ellátórendszer működésével kapcsolatban – írta a The Wall Street Journal (WSJ).

Az amerikai üzleti újság szerint a belga hatóságok vizsgálatából kiderült, hogy a párizsi és a brüsszeli merénylők közül legalább öten munkanélküli-segélyt kaptak Belgiumban, de a tavaly feloszlatott verviers-i terrorcsoport tagjai közül is sokan éltek segélyen. A juttatásokat kapó merénylők uniós állampolgárok voltak.

Salah Abdeslam, a novemberi párizsi terrortámadások feltételezett főszervezője három héttel a merényletek előtt is kapott szociális juttatásokat, holott résztulajdonosa és menedzsere volt egy bárnak, ezért nem is volt jogosult a munkanélküli-segélyre – közölték bennfentes források. Ez a kérdés komoly dilemma elé állítja Európát: a modern jóléti állam elengedhetetlen a szegénység leküzdése és a bevándorlók integrációja végett, de elejét kell venni annak, hogy ezekkel a pénzekkel terrorcselekményeket finanszírozzanak – írta a napilap.

„A rendszer sérülékeny a terrorizmusfinanszírozás céljából való visszaélésekkel szemben” – hangsúlyozta Tom Keatinge, a Royal United Services Institute (RUSI) brit stratégiai kutatóintézet vezetője. Elmondta, elképzelhető, hogy a probléma megoldásáért az európai kormányok utalványokat adnak készpénz helyett a rászorulóknak, és felülvizsgálják a gyakorlatot, mely szerint a kedvezményezettek döntenek a juttatások felhasználásáról. „Brüsszelnek körültekintőbbnek kellene lennie a szociális juttatások kiutalásánál, hogy kinek fizetnek és ők mit kezdenek a pénzzel” – jelentette ki Keatinge.

Philippe de Koster, a belga pénzügyi hírszerzési ügynökség igazgatója úgy vélekedett, a biztonsági és a jóléti szolgálatoknak szorosabban kell együttműködniük, hogy megakadályozzák a kifizetéseket olyanoknak, akik gyaníthatóan terrorista tevékenységek finanszírozására fordítanák a pénzt. Ehhez törvénymódosítások kellenének Belgiumban, a jelenlegi jogszabályok értelmében kizárólag akkor vonhatják meg a juttatásokat, ha jogerősen elítélik az érintettet terrorizmus miatt, vagy ha a gyanúsított elhagyja az országot.

A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem fontos célja a nemzetközi közösségnek. Az elsődleges cél, hogy az Iszlám Állam (IÁ) és az al-Kaida dzsihadista milíciákat megfosszák bevételeiktől, a hatóságok azonban a kisebb terrorsejtek és a „magányos farkasként” lecsapó merénylők ellen is megpróbálnak fellépni. Nehéz feladat, a közelmúltbeli merényletek költsége ugyanis alacsony. A novemberi párizsi terrortámadások megszervezése 30 ezer euróba került, a márciusi brüsszeli merényletek kevesebb mint 3 ezerbe. A nizzai gázolásos merénylet elkövetője 1600 eurót fizetett a bérelt teherautóért. Az IÁ 2015-ös kiadványában azt javasolta a Nyugaton élő követőinek, ha jogosultak állami juttatásokra, éljenek vele. Diákhitelből, biztosítási csalásból és rablásból származó pénzeket is felhasználtak az Európában elkövetett támadások előkészítésekor. (MTI)