Több élsportolót is érinthet a szívritmuszavar

A pitvarfibrilláció, azaz pitvarremegés a szív felső üregeinek szabálytalan remegése vagy szapora összehúzódása. Hatására a szív pumpateljesítménye csökken, a betegnél rendszertelen szívdobogás, mellkasi fájdalom, légszomj vagy ájulás alakulhat ki. Kezelés nélkül szívelégtelenséghez vezethet és fennáll a sztrók kockázata is. A pitvarremegés ötszörösére növeli az ischaemiás sztrók kockázatát, és sajnos akár 25-30 éves korban is előfordulhat. A kardiovaszkuláris kockázati tényezők, illetve az egészségtelen életmód (dohányzás, alkoholfogyasztás, magas testtömegindex, túlzott sóbevitel stb.) megváltoztathatja a szívizom működését és szerkezetét. 

Az élsportolók sokszor extrém terhelésnek teszik ki szervezetüket, így esetükben megszaporodnak ezek a problémák. Hangsúlyozni kell, hogy nem az élsport vagy a rendszeres mozgás teszi beteggé a szívet, a veleszületett rendellenesség azonban végzetes lehet a megnövekedett terhelés következtében, ezért nagyon fontos a sportolók rendszeres diagnosztikája, és elengedhetetlen a fennálló ritmuszavar jellegének tisztázása. A versenyzők kockázatának megítélésében segíthet az EKG és a terheléses EKG, illetve a szív CT-vizsgálata. Ez utóbbival ki lehet mutatni minden tünetmentes szívfejlődési rendellenességet, illetve koszorúér-betegséget. 

Ezek mellett fontos a sportoló családjának kórtörténete is, azaz volt-e a szülőknél, nagyszülőknél korábban ilyen vagy hasonló probléma. A katéteres ablációt egyre gyakrabban alkalmazzák a pitvarfibrilláció okozta tünetekben szenvedő betegeknél egyre több bizonyíték alapján, amely szemlélteti annak hatékonyságát, azonban további kutatásra van szükség az ablációs szövődmények csökkentésére és a technikák további kidolgozására. 

(webbeteg)