Szívritmuszavar: Egy lépés az agyi érkatasztrófától

Mint kiderült, a páciensek 22 százalékánál kimutatható a szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció, vagyis a szívritmuszavartól egyenes út vezet az agyi érkatasztrófához.

Mi a pitvarfibrilláció?

Szívritmuszavarról van szó, amikor a pitvar nem dolgozik helyesen, jobban mondva rendszertelenül dolgozik, gyakran túl gyorsan ver és eredménytelenül. Ilyenkor a vér lassabban áramlik, s hajlamos az alvadásra. Elsősorban a bal kamra rossz működése kockázatos.

Miért veszélyes?

A bal kamrában képződő vérrög, vagyis trombusz a szívből a vérkeringésbe juthat, innen pedig egy konkrét szervbe, ahol súlyos egészségi panaszokat okozhat. A gyakorlat azt mutatja, hogy a bal pitvarból kiinduló vérrög leggyakrabban az agyba kerül, elzár egy eret, és életveszélyes állapotot előidéző agyi érkatasztrófa alakul ki.

Ha nem kezelik

• agyi érkatasztrófát
• krónikus szívelégtelenséget
• más, életveszélyes betegséget okozhat
• Figyelmeztető jelek
• rendszertelen pulzus
• szívdobogás
• gyengeség és fáradtság
• rosszullét
• légszomj

Amikor menni kell...

Ha a fent említett tünetek közül valamelyikét észleli, és fennáll a gyanú, hogy pulzusa rendszertelen, feltétlenül menjen orvoshoz. Ám a pitvarfibrilláció a betegek 30 százalékának semmilyen panaszt nem okoz, ezért fontos, hogy rendszeresen részt vegyen részt a szűrővizsgálatokon, ahol elvégzik az EKG-t is.

Mi a pulzus?

A pulzus a percenkénti szívverések száma, amely az erek ritmikus tágulását biztosítja. Ez utóbbi annak köszönhető, hogy a növekvő vérnyomás kitágítja az erek rugalmas falát. Ez a pulzálás a test bizonyos pontjain könnyebben érezhető, elsősorban ott, ahol a nagyobb artériák közelebb futnak a bőrhöz.
Leginkább a nyaknál és a csuklónál szokták kitapogatni a pulzust, amelyről azt is tudni kell, hogy fizikai és lelki megterhelés, stressz hatására normális esetben is változik.

Így mérjük

Fordítsuk a kezünket úgy, hogy a tenyerünk legyen felfelé. Mérjünk kb. kétujjnyi távolságot a csukló vonalától, a hüvelykujj vonala felé tájolva. Ha jó a pozíció, a másik kéz hüvelykujjával érezni fogjuk a szívverésünk pulzálását. A nyakon a mutató- és középujjat egymás mellé téve tudjuk kitapintani a pulzust, az állkapocs alatt, nagyjából az ötös-hatos fog alatti területen. Kitapintható még a szívverés a térdek alatt, a könyök belső felén kinyújtott karnál, a halántékon, az ágyéknál, és a talp belső felén is – bár ezeken a területeken nehezebb megtalálni a megfelelő pontot.

Ha már kitapintottuk a pulzust, nézzünk egy másodpercmutatós órát, és számoljuk a szívveréseket pontosan egy percig. Az is megfelel, ha csak 30 másodpercig számolunk, és ezt az értéket szorozzuk meg kettővel. Már vannak olyan vérnyomásmérők, amelyek a pulzust is mérik. Az ideális pulzus nyugalomban az 50-100 ütés percenként.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a bal pitvarból kiinduló vérrög leggyakrabban az agyba kerül, elzár egy eret, és életveszélyes állapotot előidéző agyi érkatasztrófa alakul ki.

(rytmusjezivot)