Rágják a gittet

Zimbabwe egy hete az ENSZ emberi jogi bizottságának tagja lett. Rövidke volt a hír, s csak a legvájtfülűbb olvasók figyeltek rá fel. A hír önmagában tényleg jelentéktelen, viszont az a jelenség, amelyet tükröz: világpolitika. Rávilágít a világszervezetben uralkodó abszurd állapotokra, a tehetetlenség okaira, s magyarázatot ad arra, miért van baja az USA-nak az ENSZ-szel. Mert Amerika nemcsak az iraki háborúval kapcsolatos tehetetlenség miatt elégedetlen a világ legnagyobb gittegyletével. Zimbabwét az afrikai országok passzírozták be az 53 tagú bizottságba. William Brencick amerikai diplomata azt mondta, elképesztő dolog történt a világszervezetben. Hiszen a Mugabe-rezsim ellen az USA és az EU is szankciókat léptetett életbe a demokratikus jogok lábbal tiprása miatt. A fehérekkel szembeni apartheidpolitikát megvalósító Robert Mugabe elnök persona non grata a világ minden haladóbb szellemű országában. Emlékezhetünk, mekkora felfordulást okozott, amikor odapofátlankodott II. János Pál temetésére, és a brit trónörökös kénytelen volt kezet fogni vele.

A múlt század második felétől lényegében nem volt amerikai elnök, akinek ne lett volna baja az ENSZ-szel. A Közgyűlésben a szocialista országok a fejlődők támogatásával (és fordítva) rendre leszavazták a Nyugat és főleg az USA javaslatait, e legfelsőbb szintű fórumot sikerült az ideológiai harc színterévé alacsonyítaniuk, pedig a világ bajainak orvoslásán munkálkodó tekintélyes fórum lehetett volna. Washingtonban most kemény politikai csatározások folynak, mivel Bush John Boltont – egy kérlelhetetlen héját, az iraki háború lelkes támogatóját – jelölte az USA ENSZ-nagyköveti posztjára. A demokrata tábor szerint Bolton keménysége a diplomáciai háttéralkudozások során inkább hátrány, mint előny. Mindez ezért érdekes, mert a világszervezet előtt két lehetőség áll. Vagy teljesen ellaposodik, korrupciós ügyeiben fulladozva a politikacsinálás oldalvizeiről is kimanőverezi magát, vagy gyökeresen átalakul. A reformot Kofi Annannak kell elkezdenie, s a következő – valószínűleg ázsiai – főtitkárnak befejeznie. A reform a legnagyobb befizető, az USA nélkül elképzelhetetlen, ebben a fontos időszakban képviseli Bolton az amerikai érdekeket. A színfalak mögött máris lázas munka folyik a BT állandó tagjainak kibővítése érdekében, a címre főleg Németország, Japán és India pályázik. Annan nemrég azt mondta, alig hihető, hogy az új állandó tagok is vétójogot kapnának. Ha mégis, az a 2. világháború utáni világrend felborulását jelentené. Vagyis csak ezután jönnének a valódi csemegének ígérkező heves viták.