Putyin pillanata a világ színpadán

MTI-HÁTTÉR

A Christian Science Monitor amerikai hetilap szerint a téli olimpia Putyin személyes álma volt, s Oroszország világhatalmi státusának visszanyerését hivatott szimbolizálni. „Ez nemcsak Oroszország sportteljesítményeinek, hanem növekvő gazdasági és társadalmi képességeinek is az elismerése” – mondta a rendezés elnyerésekor. Bizonyos szempontból ígéretei teljesültek: Szocsiban új repülőtér, modern sportlétesítmények, utak, vasút és luxusszállók épültek. A város átváltozása még úgy is lenyűgöző, hogy a költségek a tervezett 12 milliárd dollár ötszörösére nőttek és a pénz harmada rossz nyelvek szerint Putyinhoz köthető üzletemberek zsebében landolt. De az oroszok többsége büszke az olimpiára.

Azonban a város határain túlmerészkedve úgy tűnik, Szocsi nem több egy Patyomkin-falunál, Oroszország pedig merőben ellentétes utat járt be, mint az az olimpia odaítélésekor várható volt. 2007-ben a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasága volt, felemelkedő középosztállyal, s úgy látszott, a kaukázusi szeparatista mozgalmak megbékéltek Moszkvával. Ma küszködik az ország : alacsony a növekedési ráta és magas az infláció, a társadalmi elégedetlenség láthatóan nő. A középosztály két éve tömegesen kelt fel Putyin ellen, s a kaukázusi szeparatizmus is újraéledt. Moszkva pedig drákói szigorral reagált.

Egyesek szerint az olimpia Putyin fejlesztéspolitikájának része. Az egykori Szovjetunióban a Moszkvától távol eső helyeken igen kevés fejlesztés történt, hacsak nem érkezett oda egy pártdelegáció vagy külföldi küldöttség. Putyin hasonló elvet követ: fontos nemzetközi eseményekkel próbálja felzárkóztatni a régiókat. Vlagyivosztokban 22 milliárd dollárt költöttek a város rendbetételére az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt, Kazanyban az Universiade megrendezése hozott 5 milliárdos fejlesztéseket. 2018-ban 11 orosz városban rendezik meg a labdarúgó-vb-t, a költségvetési terv 20 milliárd dollár.

A modell hátulütői azonban Szocsiban egyértelműek. A helyi lakosok jó része vehemensen ellenezte az olimpiát, amely felforgatta életüket, megfosztotta őket hagyományos bevételi forrásaiktól. Az olimpiára felhúzott sportlétesítmények jelentős részét szétszerelik és más városokba szállítják. A kormány szerint Szocsi turistaparadicsommá válhat, de sokan vitatják. A Krasznaja Poljana síközpontban, az alpesi számok színhelyén gyakran télen sincs hó (az olimpiára ezért félmillió köbmétert raktároztak el hűtőházakban). A síközpontot Szocsival összekötő vasúti és gyorsforgalmi út 9 milliárd dollárba került – többe, mint a legutóbbi, vancouveri téli olimpia. Mások szerint az amúgy szubtrópusi éghajlatú Szocsiban felépült luxushotelek nyáron is üresen fognak állni, mivel az átlag oroszok jóval olcsóbb és jobb üdülőhelyeket találnak a szomszédos Törökországban.

Egyesek szerint a megaprojektekre való hagyatkozás olümposzi magasságokba emelte a korrupciót, és Moszkva elhibázott stratégiája a pénzzel kitömött, de nem hatékony állami kötődésű vállalatokat támogatja a kis- és középvállalkozásokkal szemben. Utóbbiak az olimpiai költekezésből sem láttak sokat, és a középvállalkozásokat fojtogató állami szabályozásoknak nagy szerepe van a gazdasági növekedés visszaesésében.

A legveszélyesebb pedig az etnikai feszültségek kiéleződése, a kaukázusi terrorizmus újraéledése. Válaszul Putyin is egyre ortodoxabb és konzervatívabb értékeket propagál, szélesítve a szakadékot.

Mindebből a Szocsiba látogatók vélhetően keveset látnak. Soha az olimpiák történetében nem volt még olyan színhely, amely annyira el lett volna szigetelve a külvilágtól, mint Szocsi.