Putyin megáll-e a Krímnél – ezt találgatja az egész világ

MTI–FIGYELŐ

A világsajtó a Krím annektálása után a hidegháborút lezáró korszak végéről, illetve új hidegháborúról ír. Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi beszéde pontot tett a világ jelenlegi berendezkedésére – írta a Vedomosztyi című orosz lap. A Nyezaviszimaja Gazeta Churchillnek a hidegháború kezdetének számító 1946-os fultoni beszédéhez hasonlítja a felszólalást. Más orosz szakértők úgy vélik, Oroszország megáll, nem terjeszkedik tovább Ukrajnában. Marija Lipman, a moszkvai Carnegie Központ kutatója a Vedomosztyinak azt mondta, Putyin a hidegháborút követő rendszer felülvizsgálatára törekszik. Az összeütközések újabb korszaka jön, nincs alapja annak, hogy Oroszország és a Nyugat kapcsolatai helyreállnak. Borisz Makarenko politológus a Nyezaviszimaja Gazetának nyilatkozva jó hírnek nevezte, hogy Putyin beszédéből hiányoztak a további hatalmi terjeszkedési tervek, ez a „külső nyomás” és egyfajta „realitásérzék” jele.

Szimbolikus dorgálás nem ér semmit

A Financial Times brit gazdasági lap szerint Európának közös választ kell adnia a Krím orosz annektálására, ha ez elmarad, Moszkva további expanzív lépéseket tesz. Feltétlenül bővíteni kell a listát azokról, akiket az EU beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújt, konkrétabban kell fogalmazni, hogy Oroszország milyen széles körű gazdasági szankciókra számíthat. Az EU-tagállamok vezetőinek pedig meg kell állapodniuk, hogyan osszák el azokat a terheket, amelyeket ezek a szankciók számukra jelenthetnek. „Európa nem válaszolhat az agresszióra szimbolikus lépésekkel” – szögezi le a lap.

Ezután kötelező a két lépés távolság

A La Libre Belgique Anschluss című cikke Ausztria náci Németország általi bekebelezéséhez hasonlítja a történteket, s azt írja, mostantól mindenki tartani fogja a két lépés távolságot Oroszországtól. A francia Le Figaro szerint „a Kreml ura stratégiából leckét adott a világnak”. Putyin megnyerte az első meccset, de sokat veszíthet egy hidegháborúval, amely legyengítené az orosz gazdaságot. És véletlenül szívességet is tett az európaiaknak, akik végre megértették: az az érdekük, hogy csökkentsék az energetikai függőségüket Oroszországtól.

A cár beszéde

A román lapok a „másik román állam”, Moldova szemszögéből elemzik az annektálást, mivel a Moldovából gyakorlatilag kivált Dnyeszter menti szakadár köztársaság is bejelentette, hogy Oroszországhoz akar csatlakozni. A Romania Libera azt mérlegeli, hol fog megállni az orosz terjeszkedés, amelyhez a Fekete-tenger körüli tűzgyűrű (Abházia, Dél-Oszétia, Dnyeszter mente) megteremtette az előfeltételeket. A Jurnalul National A cár beszéde című kommentárja rámutat, Moszkva egy hónap alatt falta fel a Krímet és a Kijevben egy hónapja kirobbant erőszak ezt készítette elő. Az USA-nak pedig dollármilliárdos haszna származik az egészből, és nem kell tennie semmit, sőt „éppen azért, mert nem tesz semmit”. A visszafogott reakció arra készteti Lengyelországot, hogy a minden másnál drágább F35-ös harci repülőgépeket szerezze be, és már Kanada is F35-ösöket akar. Az orosz energetikai függőségtől való menekülés közepette nagyon felértékelődnek az amerikai olajvállalatok alternatívái, köztük a Chevron romániai palagázprogramja.

Dobjuk ki Putyint a Facebookról

Épp olyan naivitás azt hinni, hogy Putyin beéri a Krímmel, mint amilyen naiv elképzelés volt, hogy Hitler megáll Ausztriánál – írta a Hospodářské Noviny. A lap kiemelte: az Anschlussra Európa reakciója hasonló volt, mint most, elégedetlenségének adott hangot és nem tett semmit. „Az EU és az USA szankcióinak kb. olyan erejük van, mintha Merkel, Hollande és Obama megegyezett volna, hogy a Facebookon kidobják Putyint a barátok listájáról”.

Kínai lap: Putyin „lenyűgözte” a világot

Putyin bizonyította elszántságát, s ezzel „lenyűgözte” a világot – írta a Kínában angol nyelven megjelenő Global Times. A kínai lap utal rá, hogy az orosz vezetők és oligarchák elleni szankcióik első körén az oroszok csak gúnyolódtak. Hogy lesz-e az orosz gazdaságot sújtó második kör, amely óhatatlanul vissza is üt, megmutatja majd, mennyire eltökélt a Nyugat Moszkva elszigetelésére. Ám Moszkva ereje is korlátozott, nincs a háta mögött az egykori Szovjetunió jelentette háttér, sem a Varsói Szerződés. Ha a Nyugat elhúzódó konfrontációra rendezkedik be, Putyinnak példátlan kihívásokkal kell számolnia. A nacionalizmus ideig-óráig tarthatja össze a társadalmat. Amikor az emberek a saját bőrükön érzik a kemény válaszok hatását, egyre inkább veszíteni fog támogatottságából. Moszkva érdeke, hogy hagyjon időt és lehetőséget a Nyugatnak az „elegáns visszavonulásra”, miközben maximálisan érvényesíti az orosz érdekeket.

Mit tehet a NATO?

Nem sokat. „Folyamatosan számon kell kérnie Moszkvától írásos nemzetközi kötelezettségvállalásait, és használnia kell azokat az intézményes csatornákat, amelyeket a hidegháború lezárása után hoztak létre közösen, így a NATO– Oroszország Tanácsot” – nagyjából ennyi cselekvési lehetőséget lát Robert Hunter, aki 1993 és 1998 között az USA NATO-nagykövete volt.