Prágától kérik a nyelvi chartát

Ezt Vavrinec Fójcik, a Nemzetiségi Szövetségek Társulásának lengyel képviselője jelentette be Prágában, s leszögezte, hogy a szervezet a kérést rövidesen hivatalos formában is továbbítja az illetékesekhez. „Elvárjuk, hogy a chartát a Cseh Köztársaság teljes egészében elfogadja” – hangsúlyozta Fójcik.

A Nemzetiségi Szövetségek Társulása a görög, a lengyel, a magyar, a német, a roma, a szlovák és az ukrán kisebbségi szervezeteket tömöríti, s alapvető célja, hogy a kisebbségi elvárások közösen nyilvánuljanak meg a hatóságok és a cseh közvélemény irányában. A társulásnak a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége is tagja.

Az európai kisebbségi nyelvi chartával az előző, Miloš Zeman vezette szociáldemokrata kormány 2000-ben már foglalkozott, de akkor döntés nem született, s a kérdés azóta nem került napirendre. A csehországi nemzeti kisebbségek 2001-es helyzetével foglalkozó, június elején a kormány elé terjesztett jelentés szerint a kormányzatban megoszlottak a vélemények arról, hogy időszerű-e Prágának most elfogadni a chartát. Egy külügyminisztériumi elemzés ugyanis kimutatta, hogy Prága jelenleg a kisebbségi nyelveket védő normáknak csak egy részét tudná teljesíteni, ezért jobb lenne a kérdést továbbra is nyitottan hagyni. A külügy ugyanakkor azt is javasolta, hogy a jövőbeni kisebbségi nyelvhasználatot a hatóságok előtt csak úgy engedélyezzék, hogy a kisebbségi személy maga fizetné az esetleges tolmács költségeit. A társulás álláspontja szerint viszont ezeket a kiadásokat az államnak kellene állnia. A lengyel szervezeteket tömörítő Lengyelek Kongresszusa egyébként vállalta, hogy a kormány elé tár egy felmérést arról, hogyan kelenne a lengyelt regionális nyelvvé nyilvánítani a Český Těšín-i és a Karvinái járásban. A németek szintén nem elégedettek a mai helyzettel. Az említett, kormány elé terjesztett jelentésből egyébként még az is kiolvasható, hogy a németek mellett a csehországi horvátok is kárpótlást követelnek a II. világháború után őket ért politikai és anyagi sérelmekért.

A nemzeti kisebbségek szintén szeretnék elérni, hogy a jövőben állandó képviseletük legyen a közszolgálati televízió és rádió tanácsában. Jelenleg ugyan joguk van valakit javasolni a testületekbe, de jelöltjüknek gyakorlatilag nincs esélye bekerülni. A társulás ezért azt szeretné, hogy a kisebbségek számára a törvény biztosítana képviseleti jogot.

A harmadik közös kérés, hogy a parlamentben különbizottság foglalkozzon a kisebbségek ügyeivel. Azt a gyakorlatot, mely szerint ezzel a problémával csak egy albizottság foglalkozik, a kisebbségek nem tartják jónak és kielégítőnek. A kisebbségek ugyanakkor sürgetik a cseh törvényhozást, hogy minél hamarabb fogadja el az új oktatási törvényt, amely pontosan szabályozná a kisebbségi nyelveken tanító iskolák és osztályok létrehozásának, illetve megszüntetésének a feltételeit. Ez a probléma leginkább a lengyeleket érinti, mert csak ők élnek nagyobb tömegekben összefüggő területen a Český Těšín-i és a Karvinái járásban.