Prágai államháztartási reform

A lépést kiváltó ok is közismert: pénzhiánnyal küzd a cseh állam, adóssága egyre nagyobb, s nem titok, hogy ez a helyzet hosszabb ideig nem tartható fenn, mert az államháztartásnak, az ország pénzügyi rendszerének összeomlásával fenyeget. A kormányzat túlköltekezése elsősorban a Miloš Zeman vezette szociáldemokrata kabinet gazdasági és szociális politikájára vezethető vissza, amely kormány így próbálta gyorsítani a cseh gazdaság fejlődését. Azt is el kell ismerni, hogy bizonyos sikerrel, de az ár is nagy. S hogy a jövőben ne keletkezzenek nagyobb problémák – és a cseh államháztartás megfeleljen az Európai Unió követelményeinek, színvonalának –, a Špidla-kormánynak lépnie kellett, mégpedig a jövő érdekében.

A már kezdetekben nagy vitákat és indulatokat kiváltó elképzelések – hiszen a megszorításokat még sehol a világon senki sem fogadta örömmel – a napokban kaptak konkrét kereteket, formákat, s fokozatosan a részletek is tisztázódnak. Alapvetően arról van szó, hogy az államháztartás jelenlegi, a bruttó hazai termék 6,2 százalékát kitevő hiányát 2006-ig négy százalékra kell csökkenteni. Más szóval ez azt jelenti, hogy három év alatt a mai szinthez viszonyítva 200 milliárd koronával kell csökkenteni az állami kiadásokat, és az adókulcsok módosításával mintegy 70 milliárd koronás többletbevételhez kell juttatni a költségvetést. Hogy tudatosítsuk, mekkora összegről van szó, megjegyezzük, hogy a jelenlegi évi költségvetés tíz százalékát kell megspórolni. Ez pedig nem kis probléma, mert tudjuk, pénzből sosincs elég.

Nyilvánvaló, hogy az államháztartási reform nagyon érzékenyen érinti a mintegy 800 ezer közalkalmazottat, akinek a bére a következő három évben csak nagyon mérsékelten fog emelkedni, s egy részüknél talán még csökkenni is fog. Az állam ezen a területen 47,4 milliárd koronát kíván megtakarítani. Ebbe a kategóriába tartoznak például a tanítók is, akiknek a szakszervezete már jelezte: ha nem lesz pénz, szeptemberben nem kezdődik meg az új tanév sem. A reálbérek emelkedésével nyilván más területeken is gond lesz. Ugyanakkor a kormány tervei szerint a következő három évben 28 ezer közalkalmazotti munkahely is megszűnne. Sokan tehát a munkájukat is elveszíthetik.

Változások lesznek az adórendszerben is. A szolgáltatások többsége 2004-től kezdve átkerül a csökkentett ötszázalékos adósávból a 22 százalékos alapadósávba, ami számos szolgáltatás drágulását vonja maga után. Ugyanakkor a jogi személyek adója a jelenlegi 31 százalékról 24 százalékra csökken. Az ellenzék ezt kevésnek tartja, mert például Szlovákiában és Magyarországon is alacsonyabb adót fizetnek a vállalkozók. Szigorúbban kíván eljárni a kormányzat a kisvállalkozók esetében is, akiknek jelentős része eddig azzal bújt ki az adófizetési kötelezettség alól, hogy azt állította: semmiféle nyeresége nincs. Az új előírások szerint azonban bizonyos adót ilyen esetben is kell fizetniük. A nagyvállalatok menedzsereinek jutalmait, juttatásait szintén megadóztatják. A rendkívül népszerű lakástakarékossági rendszerben csökken az állami támogatás mértéke az eddigi maximális 4500 koronáról évi 3000 koronára. Másrészt az új rendszer engedélyezné a nyugdíjasoknak és a gyermeknevelési szabadságon levőknek, hogy korlátozás nélkül munkát vállaljanak s kereshessenek. Azt a szakszervezeti követelést, hogy mindenütt vezessék be kötelező módon a pénztárgépek használatát, a kormány csak részben fogadta el. ĺgy a jövőben a pénztárgépek kötelezőek lesznek a piacokon is, ahol eddig nem használták őket. Szakértői becslések szerint ez emelheti az úgynevezett vietnami piacokon beszedett adók nagyságát.

Gazdasági szakértők szerint az ország pénzügyeinek egészségessé tétele érdekében haladéktalanul szükség lenne arra, hogy az államháztartási reformot a nyugdíj-, valamint a társadalombiztosítási rendszer reformja egészítse ki. Ezek azonban egyelőre még pelenkában vannak, s csak néhány elképzelés ismert.

Az előzetes koalíciós megállapodás szerint az új nyugdíjrendszernek nagyobb mértékben kellene tükröznie a korábbi kereseteket. Az új nyugdíjkorhatár 63 év lenne, de gyakorlatilag a 60. életév betöltése után már nyugdíjba lehetne vonulni. A korábban nyugdíjba vonulónak azonban számolnia kellene azzal, hogy járadéka így alacsonyabb lenne. Az államilag garantált nyugdíjakat magánnyugdíjpénztárak egészítenék ki. Erre már most is lehetőség van, de a kimutatás szerint ezt csak a lakosság mintegy 40 százaléka használja ki. Nyilván az is igaz, hogy nem mindenkinek van elég nagy keresete ahhoz, hogy így is félretehessen valamit öregkorára.

A szakszervezetek ellenzik az államháztartási reform kormányzati koncepcióját, s azt állítják, hogy a változásokat megint a kispénzűek és az alacsonyabb bérből élők fogják megfizetni. A kormány és a szakszervezeti központok képviselői hétfőn megegyezés nélkül váltak el. A szakszervezetek széles körű tiltakozásokkal fenyegetőz-nek. El kell azonban azt is mondani, hogy az első két ilyen tüntetésen igencsak gyér volt a részvétel. Persze ebből végleges következtetéseket levonni még hiba lenne, hiszen az emberek csak a következő hónapokban tudják pontosabban felmérni, hogyan érinti őket az államháztartási reform. A pénzügyi és gazdasági szakértők viszont felemásnak tartják a kormány elképzeléseit, mint mondják, nem elég kemények az intézkedések.

A reformcsomagot első olvasatban július 22-én rendkívüli ülésen vitatja meg a képviselőház. Az ellenzéki kommunisták szerint antiszociális intézkedésekről van szó, amelyeket nem szabad elfogadni. Bírálja a kormányt a szintén ellenzéki Polgári Demokratikus Párt is, amely kidolgozta a maga csomagját, de amelyet egyelőre nem hozott nyilvánosságra. ĺgy nem is tudni, mennyire megalapozott Špidla kijelentése, hogy a polgári demokraták államháztartási reformja jóval keményebb, mint a mai kormányzat tervezete. Špidla azonban azt félreérthetetlenül jelezte: a reform sikertelensége esetén, vagy ha azt a képviselőház eleve elutasítja, lemond tisztségéről, ami a hatályban levő törvények szerint egyben a kormány távozását is jelentené.

A prágai sajtóban megjelent hírek szerint az ellenzéki polgári demokraták arra számítanak, hogy a gazdasági és szociális problémák miatt a Špidla-kormány valóban megbukhat, s a jövő évben esetleg előrehozott parlamenti választásokra kerülhet sor, amelyeken nekik van esélyük a győzelemre, hiszen ma igen nagy a támogatottságuk. Állítólag a szociáldemokrata táboron belül is létezik nyugtalanság, a Špidla-kormánnyal szembeni ellenállás. Nem megerősített hírek szerint ez a tábor Miloš Zeman volt pártelnököt, egykori kormányfőt szeretné megnyerni a visszatérésre. Zeman ugyan erősen bírálja Špidlát, de bizonyára azt sem felejti el, mily csúfosra sikerült visszatérése az év eleji államfőválasztáson... Bárhogy állnak is a dolgok, egyvalami biztos: Csehországban mozgalmas hónapok következnek.