Prága méltatná Benešt, de tart Bécstől

A cseh külügyminiszter attól tart: az osztrákok esetleg provokációnak tekinthetnék, ha a csehek most Eduard Beneš volt csehszlovák államfő érdemeit méltató törvényt fogadnának el, s ez kedvezőtlenül befolyásolhatná az osztrák parlament szavazását Csehország európai uniós csatlakozásáról.

A cseh képviselőháznak eredetileg kedden kellett volna szavaznia a Beneš-érdemeit méltató törvényről, de a döntő szavazást – hivatalosan – a testület túlzsúfolt programjára hivatkozva elhalasztották. A cseh külügyminiszter egy prágai lapnak azonban beismerte, hogy a háttérben más problémák húzódnak.

A Hospodárské noviny című gazdasági és politikai lap tegnapi száma szerint Cyril Svoboda meggyőzte a kormánykoalíció képviselőit, hogy a szavazást halasszák el január 3-a utánra. Az osztrák parlamentnek ugyanis január 3-án kellene szavaznia Csehország európai uniós csatlakozásáról, s a külügyminiszter nem titkolja: a Beneš-törvény azonnali elfogadása bonyodalmakat okozhatna. Eduard Benešt, aki 1935-1948 között volt Csehszlovákia elnöke, ugyanis a német és az osztrák politikai körök gyakran nacionalistának minősítik, s szerintük ő a legfőbb felelős a szudétanémetek II. világháború utáni kitelepítéséért Csehszlovákiából – írja az újság. „A koalíción belül egyeztünk meg ebben az eljárásban. Úgy gondolom, hogy a javaslat előterjesztőinek legfőbb célja a törvény elfogadása – amire még van elég időnk –, s nem pedig a provokáció. Most nem lenne értelmes erről szavazni” – nyilatkozta Svoboda.

Az ellenzék nem ért egyet a kormánykoalícióval. „A kormány megijedt. A néppárt és az unionisták nem akarják ezt a törvényt, míg a Cseh Szociáldemokrata Párt megváltozott álláspontja mögül kiérezni, hogy tart a kedvezőtlen német és osztrák reagálásoktól” – állítja az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt alelnöke Jan Zahradil. „Kizárólag belső döntésünkről van szó. Senki sem fejtett ki nyomást a koalícióra” – reagált a bírálatra Svoboda.

A Beneš-érdemeit méltató törvényjavaslatot a szociáldemokrata és kommunista képviselők egy csoportja terjesztette a képviselőház elé, s a testület azt az első két olvasatban már elfogadta. „Nem sietünk. Azt szeretnénk, hogy a törvény 2004 májusában, Beneš születésének 120. évfordulóján lépjen érvénybe” – mondta Radko Martínek szociáldemokrata képviselő.

Bár Eduard Beneš csehszlovák állammal kapcsolatos érdemeit a mai Csehországban általában elismerik, személyiségét, politikáját azonban sokan vitatják. Különösen érvényes ez a II. világháborúval kapcsolatos eseményekre, a csehszlovákiai szudétanémetek és magyarok háború utáni jogfosztására, amely a közéletben a Beneš-dekrétumok elnevezés alatt ismeretes. Júliusban a törvény elfogadása ellen neves cseh történészek is tiltakoztak.

Csehszlovák államfőként Beneš írta alá azokat a törvényeket, amelyek alapján az országban élő szudétanémeteket és a magyarokat kollektív háborús bűnösnek nyilvánították, megfosztották jogaiktól és vagyonuktól. Mintegy három millió németet Németországba és Ausztriába telepítettek ki, s ez a probléma máig is terheli a cseh–osztrák és a cseh–német viszonyt. A magyarok egyoldalú kitelepítését a potsdami nagyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá. Ezért később belső kitelepítésekre, illetve szlovák–magyar lakosságcserére került sor.