Pozíciócsere a pénz világában

 

A ciprusi helyzet kiéleződése egyenes folyománya a görög krízisnek. Tulajdonképpen az is siker, hogy Nicosia egészen eddig ki tudott tartani. Persze az Európai Unión kívül számíthatott Oroszország segítségére is. Ciprus bedőlésének veszélye még annyiban hozott újat, hogy most először került válságba egy adóparadicsom, holott ezek a helyek éppen a biztonságukról híresültek el. A szigetország formális székhelye nagynevű szlovák gazdasági társaságoknak is, legalább 800 cég települt a szigetországba. A válság valóban komoly átrendeződéseket hoz magával. Mivel minden nemzeti költségvetés egyre szűkebb keretből gazdálkodik, megpróbál egyéb források után nézni. Amíg Közép- és Kelet-Európa pénzügyminiszterei inkább az adó- és járulékprés felsrófolásán gondolkoznak, addig Nyugaton, de elsősorban az Egyesült Államokban és Németországban az adóelkerülés mértékét szeretnék csökkenteni. Mostanság rájár a rúd az adóparadicsomokra is. Ciprus inkább csak a kelet-európai újgazdagok által kedvelt hely volt. Ma már a másik menedékhely, a svájci bankok patinája is megkopni látszik. Arról már korábban hallottunk, hogy a német adóhatóság jelentős összeget is hajlandó volt fizetni az adócsalók listájának megszerzéséért, illetve hogy az USA komoly jogi vitába keveredett néhány európai nagybankkal a tengerentúli ügyfelek betétje miatt. Svájcban természetesen szó sincs a kliensek kilétének felfedéséről, a betétek megcsapolásáról, de a betétek adóztatásáról már igen. Egy 25%-os átalányadó pedig már az Ausztriában elhelyezett titkos betéteket is terheli. De a bankcsődök immár a nagynevű privátbankok között is szedik áldozataikat, mint a 270 éves svájci Wegelin bankház. Az ok az amerikai adóhatóságnak fizetett 57,8 millió dolláros bírság. A ciprusi válság ismét a gyengéket gyengíti, és az erőseket erősíti. Mivel a Római Birodalom óta tudjuk, hogy a pénznek nincs szaga, így az úgynevezett piszkos pénzek iránt megmarad a kereslet. De Ciprus után a tőketulajdonosok most jóval óvatosabbak lesznek. Európában Ausztria, a skandináv országok, de leginkább Németország profitál a helyzetből, ám hosszabb távon a Távol-Kelet pénzügyi centrumai is erősödnek.