Több illegális bevándorlót toloncolna ki az Európai Unió, változik a migrációs politika

Ursula von der Leyen, az EB elnöke hétfőn arról tájékoztatott, hogy olyan uniós jogszabályokat mutatnak be, amelyek hatékonyabbá teszik az illegális bevándorlók kitoloncolását. Elmondása alapján az új javaslat egyértelműen meghatározza majd a kitoloncoltak együttműködési kötelezettségeit.

Új jogi keretrendszerre van szükségünk, hogy lépni tudjunk

– fogalmazott von der Leyen reagálva több tagország kérésére. Szerinte az EU-nak „bizalmi” légkört kell kiépítenie, hogy a deportálások effektívek legyenek, és hogy minden ország elfogadja a másik döntését.

Azok, akiket kiutasítottak egy uniós tagállamból, gyakran használják ki a rendszerhibákat, hogy ne kelljen visszatérniük egy adott országba. Ennek eredményeképpen nagyjából a kitoloncolási eljárások 20 százaléka valósul meg a gyakorlatban.

Az Európai Bizottság elnöke a hatékonyság növelésének érdekében nagyobb fokú együttműködést ígért harmadik országokkal, hogy fogadják a deportáltakat. Ebben a vízumpolitikának is szerepe lehet:

A vízumpolitika összehangolása sikeres eszköznek bizonyult az illegális migráció kezelésében az EU-ban 

– mondta el ennek kapcsán von der Leyen.

Összegezve kevesebb az illegális határátlépés

A Frontex, Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség adatai szerint idén csökkent az illegális migráció aránya. A januártól szeptemberig tartó időszakban 166 ezer ember lépte át az EU határait iratok nélkül. A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva ez 42 százalékos csökkenés.

A legnagyobb különbség a nyugat-balkáni és a közép-mediterrán migrációs útvonalon volt tapasztalható. Előbbin 79, utóbbin 64 százalékkal kevesebb illegális bevándorlót jegyeznek. Görögországon keresztül a kelet-mediterrán útvonalon viszont 15 százalékkal nőtt az arány.

Jelentős növekedés az EU keleti szárazföldi határain volt: több mint 13 ezren próbáltak bejutni az unió területére itt, vagyis csaknem háromszor annyian, mint 2023 első kilenc hónapjában, főleg ukrán, szír és szomáli állampolgárok.

Hogyan tovább Európa?

Az illegális migráció kezelése több uniós tagállamban aktuális kérdés. Németország az elmúlt időszakban fokozatosan az összes határán rendszeres ellenőrzéseket rendelt el. Utoljára a Belgiummal, Luxemburggal, Hollandiával és Dániával közös határait zárta le.

De nemcsak Németországban tértek vissza a határellenőrzések intézményéhez, hét további ország a schengeni övezetből szintén. Szlovákia EP-s képviselői megerősítették, hogy új menekültügyi politikáról tárgyalnak uniós szinten.

Miriam Lexmann (KDH) szerint a tervek szerint a teljes menekültügyi eljárás a schengeni térségen kívül zajlana.

Tehát az eljárás harmadik országokban történne, vagyis már nem az Európai Unió határain 

– árulta el az Európske noviny portálnak az Európai Parlament képviselője.

Michal Wiezik (PS) szerint ennek éppen az a lényege, hogy a külső határok megfelelően védettek legyenek, de a belső határokat meglehessen nyitni.

Mindeközben Lengyelország eddig nem látott módon szigorít. Donald Tusk lengyel kormányfő „visszaszerezni az irányítást, garantálni a biztonságot” jelszóval új migrációs politikát jelentett be. Ennek értelmében a szomszédos országban felfüggesztenék a menedékjog kiadását ideiglenesen. Tusk tervének több oka is lehet: egyrészt a Fehéroroszország illegális bevándorlókkal árasztja el a lengyel határt a hibrid háború részeként, másrészt Németország szigorításai következtében nyugat felől is nőtt a migrációs nyomás. De a miniszterelnök kemény lépései a lengyel belpolitikai helyzetre vezethetők vissza leginkább. Bejelentését is a korábbi kormánypárt, a PiS bírálatával kezdte:

Olyan részben korrupt rendszert építettek ki, amely lehetővé tette több százezer - hivatalosan legális vagy illegális - migráns teljesen ellenőrizetlen beáramlását 

– mondta Tusk, hozzátéve, hogy paradox módon a PiS ezeket a menekülteket használta fel gyűlöletkeltésre.

(TASR, Frontex, Denník N, Európske noviny)