Potápi Trianonról: a sikerre is emlékezzünk

A trianoni veszteség mellett arra is emlékezni kell a nemzeti összetartozás napján, hogy az akkori és a mai Magyarország is meg tudott kapaszkodni, talpra tudott állni – hangsúlyozta a nemzetpolitikai államtitkár.

Potápi Árpád János célként említette, hogy a vesztes 20. század után az „erősödő, büszke magyarság” a 21. század nyertese legyen. Elmondta: a vidéki magyarság elsősorban mezőgazdasági, feldolgozóipari, turisztikai vállalkozásait támogató programokra a Vajdaságban 60, Kárpátalján 32 milliárd forintot fordítottak, de nyújtanak támogatást a Mezőségben, a Felvidéken és kisebb kerettel a Muravidéken és Horvátországban is.

A hazájuktól elszakított magyarokat az összetartozásba vetett hit tartotta meg évtizedeken keresztül, és ez megmaradásuk legerősebb motorja ma is – tette hozzá.

Kiemelte: a Trianon-évforduló napjának legreményteljesebb üzenete az, hogy dacára az elnyomásnak, a jogfosztásnak, az évtizedes elszakítottságnak, a határainkon túl ma is élnek magyarok. Ma is van magyar szó Brassóban, Kassán, Újvidéken és Munkácson, sőt, New Yorkban és Melbourne-ben is. A hazájuktól elszakított magyarokat az összetartozásba vetett hit tartotta meg évtizedeken keresztül. A nemzeti összetartozás napján nemcsak a veszteségekre tekintenek, hanem arra, ami megmaradt, amire ma is lehet építeni.

Potápi Árpád János hangsúlyozta: a magyar kormány célja, hogy erre az alapra, a nemzeti összetartozás stabil építményére építkezve segítse a nemzet egységének megvalósulását.

„Mi, magyarok olyan egységes nemzetet építünk, amelyben az állampolgárság mindenkit megillet, amelyben az anyasági támogatás mindenkinek jár. Olyan egységet, amelyben az anyanyelvi oktatás mindenkinek biztosított, amelyben egy erdélyi vagy egy kárpátaljai magyar iskola megmaradása közös ügy. Olyan közösséget, amelynek tagjai egyaránt megkapnak minden támogatást a szülőföldön való boldoguláshoz” – jelentette ki.

Kitért arra is, hogy az elmúlt években jelentős eredményeket sikerült elérni ezen a téren; nemcsak a kormányzati munkában, de számos szakterületen, sőt, a mindennapi élet során is természetessé vált a Kárpát-medencei térben való gondolkodás. „Mindezekhez több kell szándéknál és tervnél: életerőre van szükségünk” – mondta. Olyan magyar közösségekre, amelyeknek bizalmuk van a jövőben. Éppen ezért a következő időszak egyik központi feladata az, hogy hozzájáruljanak ennek az életerőnek a fenntartásához: ahhoz, hogy a magyar fiatalok Kárpát-medence-szerte itthon találják meg a helyüket és bontakozhassanak ki, hogy a magyar családok itthon és a határon túl is gyarapodjanak és szülőföldjükön tervezzenek jövőt gyermekeiknek – hangoztatta az államtitkár. (MTI)