Politikai földrengés, avagy az újonc legyőzi a gonosz mostohát

A francia politikai berendez-kedés földrengése – így érté-keli a francia sajtó Emmanuel Macron és Marine Le Pen be-jutását a második fordulóba.

A vezető gazdasági napilap, a Les Échos szerint a földrengés egyben ugrás az ismeretlenbe, a választóknak ugyanis elegük lett a hagyományos politikai pártokból, és a múltat teljesen fel akarták számolni. A L'Opinion szerint teljesen új lapot nyitottak a francia választók az V. köztársaság történetében azzal, hogy kiejtették minden olyan politikai párt jelöltjét, amely az elmúlt évtizedekben kormányzott. A konzervatív Le Figaro, amely a kampányban Francois Fillon jobboldali jelöltet támogatta, úgy látja, hogy a jobboldal kiütéses vereséget szenvedett, s elvesztett egy olyan választást, amely számára még néhány hónapja elveszíthetetlennek tűnt. A szerkesztőségi írás arra is felhívta a figyelmet, hogy a baloldal sikertelen kormányzása után, miközben a változás iránti vágy még soha nem volt ennyire erős, a jobboldal a történetében először nem jutott be a második fordulóba.

A Libération szerint a második fordulóban a szociálliberalizmus áll szemben a nacionalizmussal, a nyitottság a bezártsággal, az egységes Európa a magára maradt Franciaországgal, és valamennyi párt republikánusának köszönhetően a választás fiatal újonca le fogja győzni a gonosz mostohát. A lap ugyanakkor figyelmeztet, a Nemzeti Front története legjobb eredményét érte el, és ha a második forduló az elit és a nép közötti harccá változik át, senki nem lehet biztos az eredményben.

Új politikai korszak kezdetét jelenti a francia elnökválasztás, a szavazók újrarajzolták az ország politikai térképét, a jelöltek közötti vita középpontjába pedig az Európai Unióval való kapcsolat került – írta a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti-politikai lap. Az első forduló azt jelzi, hogy Franciaország minden korábbinál megosztottabb Európa jövőjét illetően.

A Politico brüsszeli hírportál azt hangsúlyozta, Macron győzelme jól mutatja, hogy a szélsőségek támogatása nélkül is lehetséges az „establishment” (politikai elit) ellen szavazni. Kétséges, hogy a brexittel és az euró válságával küzdő unió túlélné-e Le Pen győzelmét, az eredményt ezért nagy megkönnyebbüléssel fogadták Európa-szerte. Azonban ez még nem jelenti azt, hogy megszűnik a populista mozgalmak jelentette veszély.

A brit The Times szerint a fellázadt választók megalázták a francia politikai berendezkedés két fő pártját, az EU pedig katasztrófától menekült meg, mert sikerült elkerülni azt a lidérces helyzetet, hogy a második fordulóban két EU-ellenes jelölt versengjen.

A Financial Times című gazdasági napilap szerint Macron testesíti meg a reményt azok számára, akik a liberális nemzetközi berendezkedés szétmorzsolódásától féltek, főleg azóta, hogy a tavalyi brit EU-népszavazáson a brexitpártiak győztek, és az amerikai elnökválasztást Donald Trump nyerte. A lap szerint a francia elnökválasztás első fordulója, valamint az, hogy a hollandiai választásokon sikerült útját állni a szélsőjobboldalnak, és a mérsékelt jobb- vagy balközép várható sikere a szeptemberi német parlamenti választásokon egyaránt azt jelzi, hogy korai lenne még megírni az európai liberális demokrácia vagy az EU nekrológját. (MTI)