Pofátlan repülőjegyárak

Ha valaki nyáron szeretne utazni – és most csak a repülésekről van szó –, akkor minden bizonnyal megdöbben az első találatokon, amikor rákeres a „legolcsóbb” jegyekre. Európán belül, fapadossal 100 euró alatt szinte alig találunk ajánlatot, de inkább a 150–300 eurós „akciók” vannak túlsúlyban – és ezért az árért semmi extra szolgáltatást nem foglalunk. Egy gyors keresésnél: egy júliusi barcelonai utazás 169 euró oda-vissza (ebben csak egy kis hátizsák van ingyen), és ha feladott poggyásszal utaznánk, akkor az plusz 180 euró (egy húszkilós csomag kerül ennyibe, megáll az ész!), ha pedig még az ülőhelyet is mi választanánk, akkor az további 70 euró. Azaz, némi pluszszolgáltatást is foglalva a katalán fővárosba 420 euró egy jegy. De bármilyen célállomást nézünk, hasonló árral találkozunk. A mindig olcsó London (ahova korábban 30–40 euróért szinte bármikor volt jegy) most 120–140 euró, szintén csupaszon, és némi extra szolgáltatással 300 euró fölé ugrik a jegyár. Kivételt csak néhány olyan célállomás jelent, ahova sok a járat és/ vagy jelentős a konkurenciaharc, de ilyet már-már nagyítóval kell keresni.

Nem csak Európán belüli jelenségről van szó. Ha innen indulunk egy távolabbi, egzotikus desztináció felé, hasonlóan brutális árakkal találkozhatunk – annak ellenére, hogy például Ázsia nagy részén most jön az esős évszak, tehát ez nem (fő)szezon, mégis olyan áron kínálják a jegyeket, mint korábban a csúcsidőszaknak számító karácsonyi, ünnepi napokra. Hogy a példánál maradjunk: ha most Bangkokba keresünk jegyet, akkor ezer euró alatt egy sincs, pedig korábban, a járvány előtt ilyen időszakban 350–450 euró volt az átlagos jegyár. Sőt, nem is kell nagyon messzire visszamenni, kb. egy éve 375 és 390 euróért is lehetett foglalni júniusi utazásra. De nem csak a thai főváros ilyen drága. Bármelyik célállomásra nézzük a jegyeket, ha ezer euró alatti áron találunk akciót, már szerencsésnek mondhatjuk magunkat… Igaz, ez az ár legalább már a fedélzeti ellátást és a feladott csomagot is tartalmazza.

Némi kivételt csak az Amerikai Egyesült Államok jelent – oda sem olcsók most a jegyek, de nem szálltak el úgy, mint az Európán belüli és az ázsiai jegyárak.

A nyári főszezon sosem volt olcsó, de ezek az árak már a pofátlanság határát súrolják. Persze, értem én a piac és a kereslet összefüggését, meg azt is, hogy most próbálják behozni a járvány alatt elvesztett bevételt, nyereséget, de ez a szint már kezd elfogadhatatlan lenni.

Hiába méltatlankodunk az árak láttán, előbb vagy utóbb mindenki úgy dönt: mégis foglal, elfogadja, hogy most ennyibe kerül egy repülőjegy. A gépek telítettsége ugyanis azt mutatja, van még tér a jegyárak emelésére. És amíg van kereslet, nagyon nem is számíthatunk arra, hogy újra olcsó lesz a repülés. Talán picit frissíthetjük a Ryanair-vezér szavait: vége a 100 eurós „olcsó” repülőjegyek korszakának… De legyünk optimisták: idén nyáron kiéljük az utazási vágyunkat, elfogy a pénzünk, ezt követően pedig a légitársaságok kénytelenek lesznek alkalmazkodni a pénztárcánkhoz, és kénytelenek lesznek visszatérni az olcsó vagy legalábbis elfogadható jegyárakhoz, hogy ne legyen újra luxus a repülés.