Peren kívüli megegyezés a csángóperben

Peren kívüli megegyezéssel zárult az a per Romániában, amelyet a Bákó megyei tanfelügyelőség indított a Szeret-Klézse Alapítvány ellen a csángó gyermekek számára indított magyar nyelvű foglalkozások miatt. A tanfelügyelőség tavaly decemberben kérte a Szeret-Klézse Alapítvány betiltását, mert az – álláspontja szerint – törvénytelenül tartott délutáni magyarórákat klézsei csángó gyermekeknek. A pert a tanfelügyelőség első fokon elveszítette. Fellebbezett, majd peren kívüli megállapodást javasolt: a békesség fejében egyedül azt kérte, hogy ne kelljen kifizetnie a 14 millió lejt kitevő perköltségeket. Az ajánlatot az alapítvány elfogadta, így a Bákó Megyei Bíróság szerdán tudomásul vette a felek megállapodását, és elutasította a felperes keresetét. Az alapítvány és a Romániai Csángómagyar Szövetség azt követően indított tavaly szeptemberben magánházaknál magyar nyelvű foglalkozásokat, hogy a Bákó megyei tanfelügyelőség ismételten megakadályozta a magyar nyelv tanítását az állami általános iskolákban. Az érvényben levő román törvények szerint a Romániában élő nemzetiségek anyanyelvét tanítani kell az általános iskolában, ha azt megfelelő számú szülő kéri. A csángók lakta moldvai településeken a helyi tanfelügyelőség ezt rendre megtagadta, a román oktatási minisztérium pedig „tehetetlennek” bizonyult helyi képviselőinek akaratával szemben. A helyzet azt követően változott meg, hogy a kormányon levő Szociáldemokrata Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a parlamenti együttműködésről kötött megállapodás keretében megegyezett a csángóföldi magyar oktatás megoldásáról. Ezt követően a Bákó megyei tanfelügyelőség már nem látta akadályát annak, hogy szeptembertől két településen megkezdődhessen a magyar nyelv tanítása a helyi általános iskolában. Rendkívül hevesen támadta a román kormánypártot a csángókérdésben tanúsított magatartása miatt a Curierul National című napilap. A hangsúlyozottan nacionalista irányzatú újság írása szerint az RMDSZ a román állam pénzéből kezdhetett hozzá „a csángók magyarosításához”. A lap szerint csángók nincsenek, csak katolikus vallású románok élnek Moldvában, s 90 százalékuk „csak románul beszél és hallani sem akar a magyar nyelvről”. „Az RMDSZ rövid távon elérte, amit akart: Klézsén 12 gyermek megkezdte a magyar nyelv tanulását. Mi történik majd közép- és hosszú távon, ha a jelenleg kormányon levők továbbra is a nemzet érdekei elé helyezik a pártérdekeket és az RMDSZ-szel kötött politikai egyezségüket?” – tette fel a kérdést a Curierul National.

A szerző az MTI tudósítója