Szabadon felhasználhatóvá vált több neves művész alkotása

A művek közkinccsé válásával azokat bárki szabadon, engedély nélkül felhasználhatja, de a velük való visszaélés természetesen továbbra is tiltott. Az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat védő szerzői jog a szerző halálát követően 70 évig él. A szerzői jogi védelemnek nem feltétele, hogy a művet valahová bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék, ahogy nincs nyilvántartás arról sem, hogy adott művek védelmi ideje mikor jár le. Közös művek esetében a 70 évet az utoljára elhunyt szerzőtárs halálától kell számítani.

Idén tehát azon alkotók művei váltak közkinccsé, akik 1954-ben hunytak el.

Közéjük tartozik Robert Capa, a magyar származású világhírű fotóriporter, aki Friedmann Endre néven született, és mindössze 41 évet élt. Haditudósításai során számtalan ikonikus képet készített, ezek közül A milicista halála a legismertebb, de ott volt például a normandiai partraszállásnál is. 

Ugyanebben az évben hunyt el Henri Matisse francia festőművész, a 20. századi festészet egyik legjelentősebb alakja, a fauvizmus festészeti irányzat kulcsfigurája. A ma is jól ismert alkotók közé tartozik még Auguste Marie Louis Nicolas Lumiere francia mérnök, iparos, biológus és illuzionista, aki fivérével Louis Jean Lumiere-rel 1895-ben feltalálta a kinematográfot, amely egyszerre volt alkalmas mozgókép rögzítésére és vetítésre.

Frida Kahlo mexikói festőművész szintén 1954-ben hunyt el, így művei az Európai Unió országaiban szabad felhasználás alá esnek. Ő az utókor számára nem csak művészként maradt fent, hanem a nőiség, a női szenvedés jelképéként is. Valódi popkulturális ikon lett, akit már életében legendává vált. Hatása globális és jócskán túlmutat a festészet műfaján. 

A magyar írók közül szabadon felhasználhatóvá váltak Herczeg Ferenc alkotásai is. A vidéki dzsentri és a vidéki úri középosztály világának krónikása, a Horthy-korszak legnépszerűbb írója volt.

Egyik fő műve Az élet kapuja című regény, amelyért a Magyar Tudományos Akadémia jelölőbizottsága háromszor jelölte Nobel-díjra 1925 és 1927 között.

Herczeg 90 évesen, 1954-ben hunyt el, és 1949 után évtizedekig nem adhatták ki a műveit és nem játszhatták színdarabjait. 

A védelmi idő lejártától függetlenül az elhunyt szerző nevében felléphet az örököse vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a felhasználás sértené a szerző névfeltüntetési jogát.