Nagyszabású tárlatok a környéken

Az elmúlt évek kultúrpolitikájának és a járványügyi korlátozások következtében továbbra sem ígérkezik rózsásnak a Szlovák Nemzeti Galéria helyzete. Az elmúlt időszakban a pandémia miatt többször, hosszabb időn át zárva tartott, idei lehetőségeit pedig az korlátozza, hogy a kulturális minisztérium 2020-ban jelentősen szűkítette az intézmény költségvetését. Ráadásul még mindig nem fejeződött be az intézmény pozsonyi épületének felújítása, ezért a galéria vezetése úgy döntött, korlátozzák az eredeti kiállításterveket. Az érdeklődőknek így egyelőre a már megnyitott tárlatok állnak rendelkezésükre. Ezek közül a 7x7 című kiállítás az Esterházy-palotában a galéria kurátorainak közös válogatása olyan alkotásokból, melyek a kultúra online térhódítására reagálnak. A másik aktuális tárlat kortárs hazai művészek műveit vonultatja fel: a látogatók Erik Binder, Marko Blažo, Marek Kvetan, Denisa Lehocká és Milan Tittel munkáit tekinthetik meg. Tavaszra egy olyan tárlat van tervben, mely a hazai kultúrpolitika szélesebb összefüggéseit vizsgálja, és a hazai kulturális élet történéseire szeretne reagálni a Szlovák Nemzeti Galéria szemszögéből. A tervezett kiállítás egyebek mellett a galéria épületének átépítését és annak viszontagságait is szeretné érinteni. Az épület felújításának szükségességéről már 2001 óta szó van, ekkor zárták le az egyik fő épületrészleget, a felújítási tervet azonban jelentősen nehezítette, hogy a kulturális miniszter posztján azóta tizenháromszor volt csere. Az épületrészleg felújításának idén kellene befejeződnie.

A budapesti Szépművészeti Múzeum valaha volt legerősebb kiállítási programjával dicsekedhet idén: Bosch-, Matisse- és El Greco-kiállítás nyílik. A Menny és pokol között című Bosch-tárlat április 8-án nyílik, 90 műalkotást vonultat fel, köztük Hieronymus Bosch 11 saját kezű festményét, ami a németalföldi mester teljes festői életművének közel felét teszi ki. Bosch festményei és rajzai mellett az életmű előzményeihez kapcsolódó alkotások, továbbá műhelyének és követőinek legjellegzetesebb remekművei is láthatók lesznek. Júliusban nyílik a Henri Matisse-kiállítás, melyre a párizsi Pompidou Központból és más európai közgyűjteményekből érkeznek darabok. A több mint 100 művet felvonultató kiállítás nyolc szekcióban mutatja be Matisse életművét. El Grecónak is nagyszabású tárlatot szentel a Szépművészeti: az októberben nyíló tárlatra olyan főművek érkeznek szerte a világból, mint például a görög–spanyol mester egyetlen mitológiai témájú festménye, a Laokoón.

A Magyar Nemzeti Galériában Vaszary- és Art deco-tárlat várja a látogatókat, Az Art deco Budapest – Plakátok, tárgyak, terek (1925-1938) című kiállítás áprilistól látható majd, középpontjában a magyar art deco vizuális kultúra, a plakátművészet és társműfajai állnak, szeptembertől pedig Vaszary János életművét mutatja be Az ismeretlen ismerős című kiállítás. A cím egy meglepő felfedezésre utal, néhány éve ugyanis a galéria raktárában 40, eddig lappangó, a szakma számára is ismeretlen Vaszary-olajfestmény került elő.

Érdemes Bécsbe utaznia annak, akit érdekel Salvador Dalí művészete – a Belvedere-kastélyban ugyanis a leghíresebb szürrealista festő, Salvador Dalí és a pszichoanalitikus iskola megalapítójaként ismert Sigmund Freud kapcsolatát vizsgáló tárlat várja a nagyközönséget. Az Egy megszállottság története: Dalí – Freud című kiállítás a festő és Freud kapcsolatát járja körül. Dalí rajongott Freudért, több meghiúsult kísérlet után végül 1938-ban Stefan Zweig és Edward James közbenjárásával sikerült megismernie a pszichoanalitikus iskola alapítóját Londonban. A kiállítás kurátora, Jaime Briheuga szerint Dalí képzeletét különösen Freud álomfejtése ragadta meg: Freud elméletei bátorították arra, hogy a belső világát meghatározó fantáziákat, félelmeket, kívánságokat és frusztrációkat képekbe öntse. A május 29-ig látogatható kiállítás összesen 100 műtárgyat vonultat fel, köztük vázlatokat, grafikákat, fotókat, filmeket, könyveket és Dalí több festményét.

Ígéretes a bécsi Albertina Múzeum tavaszi időszakos kiállítása is, mely a norvég expresszionista festő, Edvard Munch munkásságát mutatja be. A tárlat több mint 60 munkát vonultat fel Munch életművéből, és a festő munkái mellett olyan alkotások is a tárlat anyagát képzik, melyeket Munch inspirált, vagy melyek Munch életművével lépnek párbeszédbe – többek között Georg Baselitz, Andy Warhol, Miriam Cahn, Marlene Dumas és Jasper Johns alkotásai. A kiállítás vezérgondolata az, hogy Munch máig óriási hatást gyakorol a képzőművészetekre – és nem csupán melankolikus világlátásával, melyről elhíresült, hanem sokkal inkább a festészethez és más képzőművészeti technikákhoz való experimentális hozzáállásával.

Az Albertina az év további részében főleg huszadik századi és kortárs alkotók munkájából készült tárlatokat kínál. Michael Schmidt német fotográfus munkáiból, aki a háború utáni Berlin dokumentálásával vált híressé, április elején nyílik a kiállítás, míg a Francesco Clemente olasz képzőművész, majd a Tony Cragg brit szobrász alkotásait felvonultató tárlatok júliusban nyílnak.