Frida országa - Guillermo Kahlo mexikói fotográfiái

„Guillermo Kahlo életműve sok érdekes magyar vonatkozást mutat, fotóinak dokumentumértéke akár Bartók és Kodály más irányú gyűjtőmunkájával is párhuzamba állítható” – mondta Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója a kiállítás megnyitóján.
Medve Mihály kurátor kiemelte: a kiállított képek zöme építészeti fotográfia, ennek volt jelentős mestere Guillermo Kahlo, de Fridáról készített portréi is megjelennek. A német származású alkotó képei megelőzték korukat, az acélszerkezetre épülő épülettípusok futurisztikus módon jelennek meg nála, sok szempontból az új objektivitás fotográfiai szemléletével rokoníthatóan. Mint a kurátor kifejtette, nemcsak az 1900-as évek első évtizedeinek monumentális mexikói építkezését örökítette meg, hanem évszázadokkal korábbi épületeket, templomokat is.

„Számára nagyon fontos volt a táj és az épített tájelem harmonikus megjelenítése. Dolgozott magán- és állami felkérésre egyaránt, iparvállalatok az acélgyártás folyamatát dokumentáltatták vele” – tette hozzá a kurátor.

A kiállítás egyik képe azt a kápolnát mutatja, amely a világ legnagyobb, Kr. e. épült piramisának tetején áll. Kahlo fotózott barokk templomokat is, e képeken természetes módon szövődik össze az Európában megszokott túldíszített barokk templombelső és -homlokzat az indián kultúra vizuális világával. „Kahlo a mexikói táj és a trópusi éghajlat összeütközését is lefotózta, amit a szürrealisták mozgalma is használt: a vonat utat tör a dzsungelbe.”

Számos fotó elkészültének részese volt lánya, Frida is, aki gyerekként, majd fiatalként ott volt apja több országjáró utazásán. Mint a kurátor fogalmazott, talán Guillermo kamerája rögzítette a legérzékenyebben Frida arcát. Frida apja 1941-ben bekövetkezett halála után tíz évvel festette meg Guillermo portréját, amelyre a rá jellemző szignószövegben rejtélyes módon a fotós magyar–német származásáról írt (egy 2005-ben kiadott német album részletesen cáfolja ezt).

„A Frida országa cím arra utal, hogy sokak számára Frida Kahlo, a festőművész maga Mexikó. A kiállítás nem pusztán Mexikóról szól, a két művész sokrétű kapcsolatáról is. Frida sok mindent megőrzött apja képalkotó technikájából festői életművében” – hangsúlyozta Medve Mihály. 

Kahlo megörökítette az 1910-es évek elején emelt mexikóvárosi Nemzeti Színházat (Teatro Nacional) is, amelynek építésén Maróti Géza volt a belsőépítész és a díszítő szobrász. Maróti Róth Miksa bevonásával üvegfüggönyt is tervezett az épületre, ezt az első világháború kitörése miatt végül a Tiffany cég valósította meg.

A tárlat, amelyet a mexikói Ricardo B. Salinas Pliego Collection anyagából állították össze, a nagyközönség számára szeptember 22-ig lesz nyitva. (MTI)