Óvakodj a nigériai levéltől!

A kezdetben amerikai és nyugat-európai cégeket megkárosító internetes csalók az elmúlt időszakban több száz magánszemélyt is megkopasztottak, már Magyarországon is hallattak magukról, és nem kizárt, hogy szlovákiai áldozataik is vannak.

Maga a trükk nem új keletű. Már a nyolcvanas évek elején érkeztek az első levelek és faxok a messzi Nigériából, melyekben hol egy hirtelen elhunyt tábornok kétségbeesett özvegye, hol egy menesztett miniszter öccse, hol fizikai likvidálástól rettegő örökös szólította meg a „véletlenszerűen kiválasztott” címzettet.

Arra kérték őt, egy időre bocsássa rendelkezésükre bankszámláját, nyújtson nekik segítséget több millió dollár kimenekítéséhez az országból, és cserébe 20–30%-os jutalékot kap az összegből. A pénz legnagyobb részét tovább kellett utalnia a megadott bankszámlákra, így mosva tisztára az Afrikában elsikkasztott mesés összeget. Tranzakcióról persze szó sem volt. Az utolsó pillanatban mindig valami váratlan nehézség merült fel, például meg kellett vesztegetni egy kormányhivatalnokot, gyanút fogott bankárt, esetleg ki kellett fizetni az ügyvédek költségeit, amire szegény afrikai özvegynek, öccsnek vagy cégnek nem volt pénze. A hatalmas jutalék kísértésének ellenállni nem tudó balek általában nem furcsállta, hogy bizonyos összegeket vele fizettetnek ki. A „technikai jellegű” költségek legombolása után az afrikai üzlettársak soha többé nem jelentkeztek. A balekvadászat az internet megjelenésével világméretűre duzzadt, és a nigériai maffia sikerén felbuzdulva más afrikai országok csalói is kezdeményeztek hasonló akciókat.

Számos változat kering a neten, leggyakrabban fővállalkozónak akarják feltüntetni az áldozatot, akinek azt ígérik, napokon belül több tízmillió dollárt utalnak át a számlájára. A pénzt a hivatalosan alvállalkozókként szereplő társak számláira kell utalnia, akik valójában a milliók eredeti tulajdonosai, illetve elsikkasztói. A tisztára mosásért azonnali készpénz jár, a kételkedőknek az afrikai partner telefonszámokat, hitelesnek látszó dokumentumokat és további „bizonyítékokat” is küld, sőt sok szeretettel (saját pénzén) meghívják Nigériába, hogy személyesen győződhessen meg az ottani áldatlan viszonyokról és saját személye fontosságáról. Előfordult, hogy a magukat kormányszervek képviselőinek kiadó csalók meg is mutatták áldozatuknak az összeget, illetve egy pénzkupacnak látszó valamit a helyi bank széfjében.

Egy amerikai fogyasztóvédelmi szervezet felmérése szerint az interneten keresztül megcélzottak 80 százaléka figyelmen kívül hagyja ezeket a felkéréseket, 15 százalék néhány kezdeti lépés után meghátrál, 5 százalékuk viszont beszáll az üzletbe és a beígért jutalékhoz képest csekély, ám valójában jelentős összeget veszít rajta. Ma már ez a harmadik leggyakoribb internetes csalási módszer, ráadásul a „nigériai ajánlat” terjed a leggyorsabban a neten. Elméletileg bárki kaphat ilyen segélykérő e-mailt, és vajon ki ne szeretne egy kis pénzmozgatással elképesztő összeghez jutni?

A dolog lélektani részéhez tartozik, hogy a „segélykérők” általában hízelegnek áldozatuknak, megbízható embernek nevezik őt, és arra kérik, saját érdekében is kezelje teljes diszkrécióval a nem teljesen legális ügyet. A megkopasztottak többsége ezért nem is jelenti a rendőrségen az esetet. A csalók eddigi egyetlen ismert magyarországi áldozata arról számolt be a lapoknak, hogy a történet nagyon jól fel van építve, és aki a kapott adatok hitelességét akarja ellenőrizni, csak beljebb sétál a kelepcébe.

A budapesti fiatalemberrel a csalás egy továbbfejlesztett verzióját etették meg. A tőle kicsalt pénz egy olyan vegyszerre kellett, amellyel a rablóktól való védelem érdekében befestett fekete bankók lemoshatóak. Egy 100 dolláros bankón be is mutatták neki a szó szerinti „pénzmosást”, majd előleget kértek arra, hogy a bőröndnyi pénz lemosásához szükséges drága szert megvegyék.

Az internetes csalások olyannyira elterjedtek, hogy a legtöbb országban külön rendőrségi osztály foglalkozik a bűnözés ezen formájával. A kárvallottak számára angol nyelvű tanácsadó weboldal is működik, a www.fraud.org. címen.

Itt találtunk egy becslést, amely szerint a nigériai internetesek már 3000 személyt és 450 céget károsítottak meg több millió dollárral, de rejtélyes gyilkosságok is előfordultak, az afrikaiak ugyanis sok esetben habozás nélkül megölik a túlságosan izgága, kételkedő, gyanút fogó üzlettársat. A számítógépes vírusgyártókkal ellentétben ugyanis itt nem csintalankodó tizenévesekről van szó, hanem komoly maffiózókról. Tavaly Dél-Afrikában hat embert vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy ipari mennyiségű ajánlatot küldtek szét az interneten. A MessageLabs becslése szerint a nigériai csalás 2003-ban már 2 milliárd dollárt hoz majd az afrikai országnak; ha ez megtörténik, Nigéria második legnagyobb „iparága” lesz az online-csalás.