Ötven évig nem várható jelentős javulás

Európa változó éghajlata katasztrofális következményekkel járhat a Földközi-tengeri övezet turizmusára a következő fél évszázadban. Szakemberek szerint a negatív hatások csökkentésére tett próbálkozások eredményeire nem számíthatunk, azok ugyanis csupán több évtized múlva várhatóak. A következő ötven évben Dél-Európában egyre fokozódik majd az aszály, és egyre hosszabbra nyúlik az igen magas hőmérsékletű forró időszak, az Alpok elveszíti hósipkáját, s a „hóhatár” a skandináv félsziget északi részébe húzódik, adja hírül az Expatica News. Az Alpokban már most is csak nagyon ritkán lehet sízni 2000 méter alatt. Az átlaghőmérséklet emelkedésével tovább csökken a talaj menti fagy időszaka. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az Alpoknál turistáskodók nyáron az eddiginél gyakrabban lesznek kitéve a kőlavinák, a sárlavinák, a földcsuszamlás veszélyének, s a hólavinák is gyakoribbá válnak. Az aszályos időszakok és a hirtelen áradások kölcsönhatása a szakértők szerint nem jelent ellentmondást. Az éghajlat ugyanis egyre szélsőségesebbé válik, s ennek egyik legjelentősebb oka a levegő szennyezettsége, vagyis a mértéktelen emberi beavatkozás a természeti folyamatokba. Bár a veszély felismerését követően történtek bizonyos intézkedések a levegőszennyezés következményeinek ellensúlyozására, a további szennyezés mértékének korlátozására, ezeknek eredményei várhatóan nem mutatkoznak a következő ötven év alatt. A Föld éghajlatának hosszú időre van szüksége a változáshoz, rendkívül lassan reagál a külső hatásokra. Szakértők szerint ma már túlságosan késő, hogy akár a vészintézkedésektől is az éghajlati változások rövid távú megfékezését várjuk, így mindinkább előtérbe kerülnek az alkalmazkodás feladatai.