Ötös Čaplovičnak

 

Bár az elődök listája sem túl fényes, a laikus és erőtlen Eugen Jurzycza (SDKÚ), illetve a szintúgy hozzá nem értő, de emellett nagyon is aktív Ján Mikolaj (SNS) sem teljesített jobban nála, mégis Čaplovič az a miniszter, akire évek óta a legnagyobb figyelem irányul ezen a poszton – köszönhetően annak, hogy felbőszítette a pedagógusokat. A Smer tavaly év végén sikeresen elhárította az oktatásügyben kialakulni látszó krízist. A tiltakozó tanárok nem érték el követeléseik teljesítését, bizalmuk megrendült a pedagógus-szakszervezetben és vezetőjében, Pavel Ondekben. Emellett a kormány látszatgesztust gyakorolt az 5 százalékos fizetésemeléssel, és elhintette a tévinformációkat, hogy a pedagógusok valójában sokkal jobban keresnek, mint azt állítják. Pár hónap elteltével azonban világosan látni, nem jó ötlet egy képzett, de rosszul fizetett, ezért frusztrált és dühös réteget magára haragítania az állami gépezetnek. Az oktatási tárca december óta egyre nehezebb helyzetbe kerül. A botrányok nem csitulnak és újabbak bukkannak elő, köszönhetően főleg az elégedetlen és szervezkedő, jobbára pozsonyi tanároknak. A tiltakozók a minisztérium fő érvét használják ki – azt a következetesen hangoztatott álláspontot, hogy a szándék az megvan a béremelésre, megvan a kellő szimpátia is, csakhogy pénz nem akad a tárcánál. Čaplovič emiatt rövid időn belül sok kicsi, de a médiában jól eladható, kellemetlen botránnyal szembesült: kiderült, miként élnek vissza a minisztérium limuzinjaival, milyen jól lehet keresni azzal, ha külsős cégek új logókat terveznek, és hogyan lehet ügyeskedni még a virágrendelésekkel is. A botrányok közös vonása, hogy minisztériumi szinten bagatell összegekről van szó, néhány ezer euróról. Más tárcáknál, például egy autópályákra vonatkozó közbeszerzési pályázatnál minden bizonnyal méreteiben ezerszer nagyobb visszaélésekre lehetne fényt deríteni. A nyilvánosság azonban könynyen megjegyzi, ha az alkalmazottak benzint lopnak, vagy éppen jól jár a virágkereskedő. Hasonlóképp könnyen kommunikálható „botrányocska”, hogy a stadionokra jut pénz, a tanárok bérezésére meg nem. Ezek a nagy nyilvánosság számára érthető, világos ügyek, és a minisztérium számára hasonló presztízsveszteséget jelentenek, mint a legnagyobb lenyúlások. A tárca látványosan nem tud mit kezdeni a záporozó kritikákkal. Dušan Čaplovič, a Smer egyik fő ideológusa és szellemi vezetője jobb híján védekezésre és tűzoltásra kényszerül, a felelősöket leváltja, ellenőrzéseket rendel el. Hosszú távon azonban nehezen lehet fenntartani ezt a stratégiát, a minisztériumok lényegéből, működéséből fakadóan ugyanis minimális erőfeszítéssel lehet pár ezer eurós gyanús tételekre bukkanni. A kormánypárt számára így marad a dilemma: megéri ujjat húzni a pedagógusokkal, ha lassan, de biztosan képesek lerombolni az oktatási miniszter tekintélyét?