Okulásként a megyéknek

Ha áttekintjük az egyes megyékben és járásokban a választási részvételt, nem találunk kirívóan eltérő adatokat a magyarlakta és a nem magyarlakta régiók között, illetve ahol igen, ott aránylag könnyű rábukkanni olyan okokra, melyek részben magyarázzák az adott eredményeket.

A magyar választók alacsony részvétele

Általában elmondható, hogy a részvétel alacsony volt, mivel a megyék tevékenységét a lakosság nem tartja fontosnak, s ennek ellenkezőjéről sem a megyei pártszervezetek, sem a képviselők nem tudták meggyőzni őket. Az első négy évben nagyjából hatáskörök és szabad pénz nélkül működtek a megyék, hatásköreik nem voltak olyanok, melyek tevékenységüket alapvetően az emberek számára fontossá, jelentőssé és érdekessé tennék. Tehát hosszú távon is számolhatunk az alacsonyabb részvétellel, ám ez semmiképpen sem lehet közömbös az MKP számára.

Ami viszont megfontolásra érdemes, az a magyar és a szlovák választók részvételi aránya közti különbség. Ez problémaként jelentkezett Nyitra megye néhány járásában. Ennek egyik oka lehet a megyei képviselők néhány elhibázott döntése, de nagyobb mértékben az, hogy a magyar választók nem érezték veszélyeztetve magukat még a nacionalista szlovák koalíciótól sem. A dunaszerdahelyi alacsony részvétel egyik fő oka valószínűleg a járási MKP-szervezet domináns szerepe, ahol más nem nagyon rúghat labdába, ezért a tét a választók számára még kisebb, ami viszont negatívan hathat a parlamenti választási részvételre is.

Hasonlóság és különbözőség

A magyar és a szlovák választók egymáshoz viszonyított arányának hasonlósága esetén miért alakultak ki eltérő választási eredmények? Tény, hogy ugyanazon vagy hasonló arányok mellett teljesen más eredmények születtek. Elég csak a sikeres szenci és Kassa-vidéki régióra, illetve a sikertelen keleti, lévai és rimaszombati régióra utalni. Az okok közt felfedezhetjük a szlovák lakosság magasabb részvételét, az MKP-lista kiegyensúlyozatlanságát, az olyan magyar függetlenek magas számát, akik vagy önszántukból, vagy belharcok miatt indultak az MKP-n kívül, valamint a szlovákok összefogását a magyarok ellen. A legkatasztrofálisabb eredmények ott születtek, ahol a felsorolt három tényező együttesen jelentkezett. Ezért szükséges tennivalóként jelentkezik a megyei koalícióképesség megteremtése és fenntartása, a konfrontatív politizálás elkerülése. Ugyancsak lényeges a függetlenekkel való párbeszéd, a viták ésszerű megoldása, vagyis az a járás lesz sikeres, ahol a lista tükrözi a reális erőviszonyokat, és nem folyik kizárásos politizálás.

Egyes jelöltek eltérő támogatottsága

Az 5–10 százalékos eltérés valószínűleg nem tekinthető tragédiának, azonban meg kell jegyezni, hogy a többségi választási rendszerben ez is rosszabb eredményt hozhat, mint az megtörtént Érsekújvár vagy Rimaszombat esetében. Ahol azonban az eltérés 10 százaléknál nagyobb, ott egyértelmű a lista kiegyensúlyozatlansága. Külön problémát képeznek az egyes községekben tapasztalható kirívó különbségek. A kiegyensúlyozott listájú járások esetében a 10–15 százalékos különbség sem tekinthető végzetesnek, az ennél nagyobb eltérések azonban már vizsgálódás tárgya kell hogy legyenek. (...)

A párt belső szervezettsége

Az eddigi anyagokból egyértelműnek tűnik, hogy 180 helyi szervezet nem működik, valamint hogy több járási szervezet komoly belső válsággal küzd. (...) Szükségesnek látszik alapszabály-módosítást kidolgozni, mely jogkört ad a központnak egyfajta revitalizálási terv jóváhagyására és kivitelezésére a járási elnökséggel együttműködve. Ugyancsak helyes lenne az alapszabályban a kötelező tisztújítást a helyi, járási választási eredményességhez kötni. A párt ügyvezető alelnökének pedig elemzést kell előterjesztenie az okokról, esetleg más tennivalókról. (...)

Megyei politizálás

A számunkra hátrányos közigazgatási felosztás és a többségi választási rendszer kombinációja egyértelműen kizárja, hogy bármely megyei szervezet hosszú távon domináns szerepet kapjon bármely megyében. Ugyancsak komoly probléma, hogy első ízben szembesülnek a megyei politikusok a regionális választásokkal, a regionális véleményekkel, az önálló regionális politikai kérdésekkel, döntésekkel és következményeikkel. Országos és helyi szinten mindennek 17 éves, több megbízatási időszakra kiterjedő hagyománya, kultúrája és stratégiája van, míg regionális szinten ez új dolog. Ezért életbevágóan fontos a konfrontatív, nem körültekintő, nem előrelátó megyei politizálás végleges elhagyása. Az MKP megyei szervezeteinek olyan politikát kell folytatniuk, hogy koalícióképesnek mutatkozzanak a választások előtt és után egyaránt. A legfontosabb tudatosítani, hogy a megyei választási kampány is négy évig tart, tehát a megyei képviselőknek is tartaniuk kell a kapcsolatot a választókkal.

Választási kampány

Köztudott, hogy a kampány az általában elérhető eredményhez maximum 5–10 százalékot tehet hozzá, vagy vehet el belőle. A főbb bírálatok kapcsán szükségesnek látszik emelni a járási költségvetést, emberközelibbé tenni a kampányt, több aktivistát bekapcsolni, pontosítani a megcélzott választói réteget, megjelölni az egyes járási szervek felelősségét.