Nyomorlázadás a korrupt államgépezet ellen

MTI–HÁTTÉR

A demonstrációk egy hete kezdődtek Tuzlában, Bosznia-Hercegovina egykori ipari fellegvárában, ahol az üzemek bezárása ellen tiltakoztak, mert a városvezetés szemet hunyt a privatizált vállalatok csődbe jutása felett. A tuzlai tüntetők haragja gyorsan átterjedt más, elsősorban bosnyákok lakta településekre, majd pénteken a feldühödött tömeg több kormányzati hivatalt is megtámadott, és felgyújtotta a szarajevói államelnökségi épület egy részét is. A kedden is kivonult demonstrálók „politikai forradalmat” akarnak, az ország nyomoráért felelős politikusok távozását, valamint előrehozott választásokat.

A brit BBC elemzése szerint Bosznia-Hercegovina alapvető problémája, hogy az 1992-ben kitört délszláv háborút lezáró 1995-ös daytoni békeszerződés nyomán működésképtelen állam jött létre. Az egyezmény két entitásra bontotta az országot: a boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra, amelyeket gyenge központi kormány köt össze. A Bosznia-hercegovinai Föderáció további 10 egységre (kanton) tagolódik, saját kormánnyal. A megállapodás szerint az ország egészét irányító, három részből álló államelnökség hivatalai kizárólag a szerbek, horvátok és bosnyákok részére vannak fenntartva, ami elégedetlenséggel tölti el a többi etnikumot.

Az alkalmazottak

fele hivatalnok

Az országban nagy a szegénység, 44 százalékos a munkanélküliség. Egy mondás szerint a 3,8 milliós országnak egy polgármesteren kívül nem volna másra szüksége, de az etnikai megosztottság és nézeteltérések miatt Szarajevó nem tud mit kezdeni Európa egyik legbürokratikusabb államgépezetével. Beszédes adat, hogy a munkavállalók közel fele, 180 ezer ember dolgozik a közigazgatásban, és a költségvetés 65 százaléka az ő fizetésükre megy el. Ennélfogva érthető, hogy a normális megélhetésre vágyó boszniai fiatalok többsége köztisztviselői pályára készül, jogi vagy politológia szakot választ. Egy vegyész- vagy mérnöki diplomával legfeljebb a kivándorlás jöhet szóba – mutatott rá a Frankfurter Rundschau című német lap tudósítója. További probléma, hogy a kantonok vezető tisztségviselői szinte teljhatalommal bírnak: ők döntenek az állások betöltéséről és a pénzek szétosztásáról. Aki a hivatalokban munkát akar kapni, annak több ezer eurónak megfelelő összeget kell leendő feletteseinek fizetnie, ezt a pénzt aztán a polgároktól hajtja be. A végeredmény: sokszor még az olyan alapvető szolgáltatások sem biztosítottak, mint egy személyigazolvány kiállítása.

Cunamiként lesújtó népharag

Az etnikai ellentétek uralta kusza államapparátus az európai integrációt is akadályozza azáltal, hogy lehetetlenné teszi a reformokat. Bár Bosznia a problémák súlya alatt roskadozik, sokan a hirtelen kirobbant tüntetések felbujtóit keresik. Így merült fel Szarajevó talán legbefolyásosabb embere, az EU-párti Fahrudin Radoncic neve – mutatott rá a Frankfurter Rundschau. Az Unió egy Jobb Jövőért (SBB) bosnyák nacionalista párt alapítója, a föderáció biztonsági minisztere hónapokkal ezelőtt egy „korrupciót elsöprő cunamit” követelt a politikai vezetőktől, hozzátéve: ha a kormány nem tesz semmit, jön a polgárok cunamija. Most azt hangsúlyozza: jóslata valósággá vált. Az ország legnagyobb médiavállalatának és legnagyobb napilapjának tulajdonosa EU-tagságot, több demokráciát és nagyobb jólétet szeretne, egy olyan Boszniát, amelyben nincsenek népcsoportokra vonatkozó kvóták.

Bakir Izetbegovic, az ország első számú muzulmán pártjának, a Demokratikus Akciópártnak (SDA) a vezetője, a kollektív államelnökség bosnyák tagja azzal vádolja Radoncicot, hogy biztonsági miniszterként nem védte meg az állami intézményeket, aki azzal védekezik, hogy a rendőri erők koordinálása nem az ő hatásköre. Radoncic ráadásul támogatásáról biztosította a tüntetőket és bírálta az országot 20 éve irányító „inkompetens hatalmat”.

A tüntetéseknek eredményük is van: a tíz regionális kormányfőből négy lemondott és távozott a rendőrfőnök is. Dusica Ikic-Cook tuzlai üzleti ügyintéző szerint a történtek után „már nincs visszaút”. „Azt gondolom, eredményesek leszünk e hatalmas és minden pénzünket felemésztő közigazgatásnak az elpusztításában” – mondta.