Női nemi szerv

Mindenesetre Horn Gábor népszavazási elszólása után a melegebb vidékre küldés szószerinti változata minden magyar lapban megjelent, kedvenc szatirikus lapomban pedig legutóbb 14 alkalommal használták. Nem kipontozva, mint anno Bartók Béla a népdalok pikáns szövegeinek leírásakor, hanem szó szerint, a kifejezés szótári (cs betűs) alakjával.

A női nemi szerv pejoratív megnevezése irányhatározó raggal ellátott formájának beiktatása hetén a szlovák kormány elfeledkezett a szlovák demokráciatörténet fontos dátumáról, nem feledkezett meg viszont a demokráciát közvetlenül felrúgó sajtótörvényről. Ugyanezen a héten a magyar demokrácia izgalomtól és felháborodástól nem mentes hangon foglalkozott a tanárverésekkel, miközben ostobánál ostobábbakat nyilatkoztak szakértők és zugpszichológusok az agresszió társadalmi okairól, s főleg felszámolásának lehetőségeiről. Egy magas rangú politikus asszony még törvényszigorítást is javasolt, az iskolából feltehetően már csak a gumibotok hiányoznak.

Adjatok egy stabil pontot, s kifordítom sarkából a világot – mondta vagy kétezer éve egy Archimédész nevű tudós (törvényét még tanítják a fizikaórákon). Most senki ne gondolja azt, hogy a címben feltüntetett testrészt szeretném stabil pontként megfogalmazni. A stabil pont fogódzó; az ember életében, magatartásában akár viszonyítási pontnak is nevezhetnénk. Nos, van egy szép ország, ahol két éve elhangzott egy felháborító politikai beszéd, amelynek minden szava igaz volt. A közírás hazugságbeszédnek könyvelte el. Mind Szlovákiában, mind Magyarországon tömegek gondolják azt, hogy az ingyenes egészségügy valóban ingyenes. Az egészségügyi reform során urambátyám viszonyok közt szocializálódott és a paraszolvenciából hasznot húzó főorvosok hazudnak nyíltan a polgárok szemébe, állítva, hogy az egészség nem biznisz. Csak nem tudom, miért veszik föl a fizetésüket, s miért írnak elő méregdrága gyógyszereket?

Mindkét országban olvashatjuk időről időre, mennyire nem tud mit kezdeni a mai kamaszokkal a (feltehetően felkészületlen) pedagógusgárda, amelyet azonban a társadalom vígan lenéz és megaláz – lásd a szemünk fényét oktatók bérét, társadalmi pozícióját. A nyugdíjast mindkét ország közírása tépett ruhás, düledező házikójában a magas gázszámla miatt didergő, napjában csak egyszer és szegényesen étkező félkoldusnak láttatja, a politika meg minden választási ciklusban különféle nyugdíjpótlékokkal korrumpálja. Az egyik országban a nemzeti ünnep az érdektelenség miatt már a címlapokra sem kerül, a másikban olyankor verik szét a főváros nagyobb felvonulási tereit. Az egyik országban melegebb tájakra küldik a magántőkét, a másikban szidják, mint a bokrot, de mindkettőbe a húsz évvel ezelőttivel össze sem hasonlítható életszínvonalat a sokat szidott tőke hozta.

A héten megszólalt az első politikus, aki megüzente Kínának: nem kóser a demokráciátok, fiúk! Végre egy kormányfő, aki nem kertelt és nem beszélt félre, aki nem a sportolók nagy ünnepét akarja elvenni, csak azzal élt, ami a politikában gesztus, s egyben kapaszkodó, viszonyítási pont, valamilyen értékrend megjelenítése. Aki kimondja, hogy a szabadság több, mint a biznisz. A politika porondján a múlt héten végre egy férfi. Aki nő. Angela Merkel. Csak el ne küldjük őt s a hozzá csatlakozókat melegebb vidékekre.