Nincs több állami pénz a villamos műveknek

Elkelt a beteg ló. A múlt hét végén az illetékesek aláírták a Szlovák Villamos Művek (SE) eladásáról szóló szerződést, az ENEL pedig néhány napja ki is fizette a 32 milliárd koronás vételár első részletét.

A többit majd akkor adja, ha valóban átvette a céget. Mert az nem megy egyik napról a másikra. Az SE ugyanis felettébb furcsa állapotban van. Ennek oka, hogy az elmúlt 15 évben minden hatalmi garnitúra jócskán végigment rajta. ĺgy azután egy sor nehéz teher húzza, ezek sorsa a nyilvánosság számára igazán a privatizációs szerződés közzététele után tisztázódik. Reméljük, hogy az 50 milliárd koronás adósságot sikerült az új tulajdonos nyakába varrni. A felrobbant bohunicei atomerőmű és a besavanyodott bősi vízlépcső azonban biztosan a nyakunkon marad, az átadás előtt leválasztották azokat az SE-ről.

Az ENEL egyelőre fennen hangoztatja, hogy szándéka befejezni a Mohi Atomerőművet. Tegye csak, ha neki megéri, végre nem a közösből veszik el erre a pénzt. Az ügy persze felvet egy sor kérdőjelet, majd meglátjuk, hogy a nagyszámú hazai hivatal erre milyen válaszokat ad. A villamos művek magánkézbe kerülése után pedig már Pavol Rusko gazdasági miniszter is visszafoghatja magát, hiszen a V 1-es atomerőmű leállításának elodázása érdekében már-már addig ment, hogy hovatovább az uniós csatlakozási szerződés újratárgyalásának kérdését feszegette.

A héten enyhe kárörömmel figyeltük a jegybank eredménytelen küzdelmét a korona erősödése ellen. Továbbra sem magyarázta meg senki, hogy a szomszédainkkal ellentétben nekünk ez miért nem jó. Mindenesetre a beavatkozások nem vezettek eredményre és megdőlt a 38 koronás határ is. Ennek láttán majd másnak kell feltennie a kérdést a jegybanknak, hogy mit fog tenni az elmúlt hetekben immár túlságosan drágán megvásárolt egymilliárd eurójával.

Mi, kisemberek egy érdekes információval gazdagodhattunk ezzel kapcsolatban. A jegybank egyik fegyvere az volt, hogy a héten újra nem vett át a bankoktól ideiglenes letétként egyetlen koronát sem. Pedig a bankok háromszáz milliárd koronát ajánlottak fel. Ekkora rettenetes összeget helyeztek volna el a vékonyka jegybanki kamatra, ahelyett, hogy kölcsönként és hitelként adták volna ki. Ilyenek a mi bankjaink. Pedig a szintén a héten közzétett statisztika szerint a mostani uzsorakamattal kínált produktumaikat is nagyszámban vesszük igénybe. A bankok a lakosságnak eddig 116 milliárd koronás kölcsönt és jelzáloghitelt nyújtottak. Ha szerényebbek lennének és csökkentenék az elképesztően magas nyereségüket, akkor azt akár meg is duplázhatnák. De hát nekik úgy látszik, jobban megfelel a jegybanki letét. Szerencse, hogy a jegybank most nincs olyan helyzetben, hogy ezt a szívességet megtegye nekik. ĺgy azután lassan normális bankokként kell viselkedniük.

Ha már a kisember pénzénél tartunk, diadalmasan menetel az új nyugdíjbiztosítás is. Néhány hónappal a kezdés után már több mint félmillióan spórolnak, a fele annak, akikkel számítanak. Az összetétel is normálisan alakul, főként a huszon- és harmincévesek léptek be. Jól tették, az új világ elsősorban nekik szól. Egy fél százalék erejéig akadtak viszont olyanok is, akik ötven év felett döntöttek így. Hiába, vannak még optimisták.