Hajléktalanok laktak a leégett malomnál

Október 29-én, kedden délután négy órakor lobbant lángra a régi malom épülete. A város szimbólumaként emlegetett, világháborúkat is megélt épület belső szerkezete és teteje teljesen leégett. A tüzet 65 tűzoltó segítségével oltották el, nagy erőkkel küzdőttek vele, először a felcsapó lángokkal, majd a továbbterjedés meggátlásával és az épületek folyamatos hűtésével.

Leírhatatlan veszteség

A tűz bejelentését Bognár Imre, városi rendőrparancsnok tette meg valamennyivel délután négy óra előtt, aki munkába igyekezve a malomból szivárgó füstre lett figyelmes. Kisvártatva a füst lángokba csapott át, amit a helyszínre kiérkező tűzoltók azonnal oltani kezdtek. A város polgármestere, Soóky Marián a tűzeset hírére azonnal a malomhoz sietett és több órán keresztül jelen volt. 

„Leírhatatlanul szomorú érzés volt, ahogy megpillantottam a lángokat, ahogyan a tűz pusztított. A város múltjának egy része lett oda ezzel az épülettel”

 – osztotta meg lapunkkal a város első embere.

Taktikai hűtés

Az első riasztást a nagymegyeri tűzoltóság kapta meg, majd az eset súlyossága végett segítséget kértek a kerülettől is. Amikor megérkeztek a helyszínre, a tűz már előrehaladott stádiumban volt, az első emelet lángokban állt. Nem láttak sok esélyt rá, hogy a tűzet még az elején megfékezzék, ugyanis az épület szerkezete és a tetőszerkezet és fa volt, mégpedig régóta kiszáradt fa. Ahhoz, hogy a környező házakat megvédjék, taktikát kellett váltaniuk és a tűz oltása mellett párhuzamosan a környező épületek hűtését is megkezdték. 

„A szomszédos lakóépületeket, a régi adóhivatal épületét és az egyéb vagyontárgyak védelmének érdekében hűteni kezdtük. Kerületi szintű bevetést rendeltünk el a tűz súlyossága miatt, sőt, más kerületekből is jöttek. Tudniillik, nem a tűztől lobban be egy ház, hanem a hőtől. Ha eléri a 400 fokot a levegő hőmérséklete a házaknál, akkor az kigyulladhat. Ezért választottuk azt a taktikát, hogy a házakat is hűtöttük. Ennek köszönhetően a szomszédos épületekben nem történt kár”

 – emelte ki a parancsnok. A régi malomépületben keletkezett kár ugyan tetemes, de az oltásban résztvevő tűzoltók, önkéntes tűzoltók és más önkéntesek sem sérültek meg.

A tűz oka még ismeretlen

A kiérkezett tűzoltók még este 6 óra előtt lokalizálták a tüzet, végül másnapra sikerült teljesen eloltaniuk. 

„A tűz keletkezésének másnapján még ki kellett vonulnunk a helyszínre, mert ahol előző nap nem fértünk oda rendesen, ott rejtett tűzgócok keletkeztek, amik füstölni kezdtek. A teljes likvidálás tehát az eset másnapján történt”

 – mondta el Hodosi Tibor, a járási tűzoltóság bevetési egységének parancsnoka, aki Nagymegyer város egyik önkormányzati képviselője is egyben. A tűz keletkezésének oka egyelőre még nem ismert, a nyomozás hosszabb időt vesz igénybe. Azt azonban a parancsnok megerősítette, hogy a tűzoltóság a rendőrséggel karöltve dolgozik az ügy megoldásán. 

„Nagyon sajnálom, hogy ez megtörténhetett. Ez egy gyönyörű, három emeletes fa szerkezetű épület, ami szorosan kötődik a gyerekkorunkhoz. Több mint 100 évet megélt, ez a tűz nagy tragédia a város történetében”

 – tette hozzá Hodosi Tibor.

Hajléktalanok laktak ott

A helyiek tudomása szerint hajléktalanok laktak a malom területén, amit a városi rendőrparancsnok is megerősített. 

„Laktak ott hajléktalanok. Nem konkrétan a malom épületében, hanem a malom melletti egyik építményben, aminek az ajtaja nyitva volt. Ez egy magántulajdonban lévő malom és ha a tulajdonos nem jelzi, hogy valami probléma van, akkor nekünk nincs mit tennünk. A kapu nyitva volt, tudtuk, hogy kik azok, akik bemennek és kijönnek”

 – osztotta meg lapunkkal Bognár Imre. Tudomásuk szerint a hajléktalanok nagy többsége tudatmódosító szereket használ, de azt, hogy akik bent voltak, használtak-e ilyen szereket, nem tudják. A malom legtöbb ablaka már korábban kitört, de az ajtaja zárva volt, a mellette lévő kiszolgáló épület volt az, ami a tűzeset előtt nyitva volt.

1911-es épület

A nagymegyeriek közösségi oldalán, a Nagymegyeriek fórumán olvasható egyik bejegyzésben információt tettek közzé a régi gőzmalomról. A poszt alatt elindult egy diszkurzus, melyben sajnálatukat fejezik ki és személyes élményeiket osztják meg a lakosok. A közkedvelt malom és az azt körülvevő épületek létesítése az 1900-as évek elejére tehető. Ekkor ugyanis Nagymegyer lélekszáma jelentősen megemelkedett, ami újabb és újabb közintézmények építését vonta maga után. 

„1900-1914 között számos új épületet adtak át a városban. Ezek közé tartozott a római katolikus templom, a Zárda iskola, az új községi óvoda, az új csendőrlaktanya, az új körorvosi épület, Nagymegyer és Vidéke Takarékpénztár épülete, a gőzmalom, a Kohn S. B. féle úri lak, a Haladás nyomda. A városi gőzfürdőt 1911-ben adták át”

 – olvasható a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet fotótárában a gőzmalomról.