Németország az erfurti áldozatokra emlékezett

Egész Németországban megemlékeztek hétfőn délelőtt a múlt heti erfurti tragédia áldozatairól. A türingiai város Gutenberg Gimnáziumában egy kicsapott diák pénteken ámokfutást rendezett, lőfegyverrel megölt 13 tanárt, két diákot és egy rendőrt, majd öngyilkos lett.

Hétfőn 11 óra 5 perckor - ebben az időpontban riasztotta a gimnázium pedellusa pénteken a rendőrséget - számtalan német iskolában és közintézményben egy percre megállt az élet. A diákok, tanáraik, valamint az alkalmazottak néma csenddel emlékeztek a véres tragédia áldozataira.

A Gutenberg Gimnázium tanulói hétfőn reggel iskolájuk előtt gyülekeztek, az épületbe azonban nem léptek be. A gimnázium bizonytalan időre zárva marad: az épületben a rendőrök tovább folytatják a nyomok biztosítását, az ámokfutás és a körülmények pontos rekonstrukciója érdekében. A tanulókat erre az időre a városházán helyezik el, ahol pszichológusok segítenek nekik a traumatikus élmény feldolgozásában. Az oktatás folytatása azért is nehézségekbe ütközik, mert a Gutenberg gimnázium tanárainak egynegyede áldozatul esett a lövöldözésnek. Az iskolát várhatóan csak a nyári szünidő után nyitják meg újra.

A tettes figyelmeztetett



A tettes az ámokfutás előtti napon többeket óva intett attól, hogy pénteken ott legyenek a gimnáziumban - közölte hétfőn a ZDF televízióban az erfurti rendőrség szóvivője. Ez is megerősíti azt a föltevést, hogy a 19 éves Robert Steinha:user megfontoltan, tudatosan készült a leszámolásra volt tanáraival. A két diák áldozat - egy fiú és egy lány - a rendőrség szerint minden bizonnyal véletlenül halt meg. Akkor kaptak halálos lövést, amikor a tettes belelőtt egy zárt ajtóba, amely mögött több diák tartózkodott.

A szövetségi belügyminiszter szerint fontolóra kellene venni a fegyvertartás korhatárának fölemelését. Otto Schily a ZDF televízió hétfői magazinműsorában emlékeztetett arra, hogy a német polgári jog 18 éves kortól tekinti nagykorúnak az állampolgárokat (így azok passzív és aktív választójoggal is rendelkeznek). A büntetőjog szempontjából azonban a 18. és 21. életév közötti személyek még nem számítanak felnőttnek (hivatalos megnevezésük: heranwachsend, azaz felnövekvő), és többnyire a fiatalkorúakra vonatkozó elbírálás alá esnek. "Meg kellene vizsgálni, vajon nem volna-e célszerű a fegyverhez jutás korhatárát nem a nagykorúság eléréséhez, hanem a 21. életév betöltéséhez kötni" - fogalmazott a belügyminiszter a ZDF televízióban.