Nem a bevándorlás a franciák fő gondja

A közfelfogással ellentétben a Franciaországba érkező bevándorlók száma az utóbbi években nem nőtt jelentősen, de társadalmi helyzetük, elsősorban az iskolázottság és a munkanélküliség terén csak lassan javul – áll a francia statisztikai hivatal (INSEE) jelentésében.

A Libération című napilap megjegyzése szerint a franciaországi bevándorlók társadalmi helyzetének elmúlt 25 évben történt fejlődéséről végzett tanulmány azért bír jelentőséggel, mert a francia kormány és ezen belül Nicolas Sarkozy belügyminiszter jelenleg a bevándorlás kérdését tekinti Franciaország egyik legfőbb problémájának. Ezzel szemben az INSEE kimutatása a francia társadalomban uralkodó elképzelésekkel ellentétes tendenciákat mutat. Tény, hogy 1946 és 1975 között megduplázódott a franciaországi bevándorlók (külföldi állampolgárságú szülőktől született, de később francia állampolgárságot kapott személyek) száma, de az utóbbi években arányuk stabilizálódott. Tavaly 4,5 millió 18 évesnél idősebb bevándorlót tartottak számon Franciaországban, akiknek fele több mint 25 éve él az országban. Ez a teljes lakosság 9,6 százalékát jelentette 2004-ben, szemben az öt évvel ezelőtti 8,9 százalékos aránnyal. A legtöbb bevándorló afrikai (40 százalék), az ő arányuk a háború óta megduplázódott. Az Ázsiából érkezők száma megötszöröződött, de még így is csak 12,7 százalékot tesznek ki.

Amíg a háború után úgynevezett gazdasági bevándorlás történt a volt francia gyarmatokról, az utóbbi időkben elsősorban családegyesítés miatt érkeznek bevándorlók. Ezért a körükben a nemek közti arány jelentősen megváltozott: 1975 óta a férfiak száma nem változik, a nők aránya viszont 25,9 százalékkal növekedett. Jelenleg a bevándorlók között a nők aránya 50,4 százalék. A bevándorló családokban a nők gyakrabban maradnak otthon a francia átlagnál, de 1992 és 2002 között a munkavállaló bevándorló nők aránya jelentősen növekedett.

A bevándorlók iskolai végzettségi szintje csak lassan javul. A munkások aránya 13,5 százalékkal csökkent, és a bevándorló családokban felnőttek ma már szívesebben dolgoznak a kereskedelemben vagy adminisztrációs munkakörben. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező bevándorlók aránya 81-ről 42 százalékra csökkent, és a diplomások aránya körükben megegyezik a francia lakosság átlagával. A középfokú oktatásban részt vevő bevándorlók gyerekei pedig sikeresebbek az átlagnál. Ugyanakkor a bevándorlókat származási országuktól függően sokkal inkább érinti a munkanélküliség.

A Dél-Európából érkezőknek, elsősorban a portugáloknak nem jelent nagyobb nehézséget munkát találni, de az afrikaiak és törökök 20 százaléka munkanélküli. A legnagyobb gond, hogy a bevándorlók a francia társadalom legszegényebb tagjai: 15 százalékuk a szegénységi küszöb alatt élt 2001-ben, szemben a 6,2 százalékos francia átlaggal – hívja fel a figyelmet a francia statisztikai hivatal.