Nálunk már lekötötték a vásárlóerőt

Mivel az élelmiszerkereskedelmi üzletek terjeszkedése Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában már korlátokba ütközik, a nyugati kereskedelmi vállalatok kezdik Törökországra, Romániára, Ukrajnára és Bulgáriára irányítani figyelmüket. Ezek a piacok nagy nyereséget ígérnek, de magas kockázatot is tartogatnak.

Az első bővítési körben bejutott uniós tagok lakossági vásárlóerejét már lekötötték a kereskedelmi láncok és egyes területeken óriási konkurencia harc is kialakult. Egyes városokban az üzleti alapterület sűrűség már meghaladja a bécsit is – mutat rá a RegioPlan 21 kelet-európai ország piaci lehetőségeit elemző tanulmánya.

Az „alvó óriások” esetében a vásárlóerő viszonylag alacsony ugyan, de a nagy népsűrűség miatt ezek az országok mégis jó lehetőségeket nyújtanak. Összességében a vásárlóerő eléri a cseh vagy a magyar szintet, miközben Törökország, Románia és Ukrajna lakosainak száma együtt megegyezik a vizsgálatba bevont többi tizenkilenc országéval.

2004-ben Ausztriában 116 milliárd euró volt a lakosság elkölthető jövedelme, Görögországban pedig 90 milliárd euró. Ukrajna 48 milliós lakossága négyszerese Görögországénak, de vásárlóereje 28 milliárd euró. Törökország 70 milliós lakossága 83 milliárd eurót képes elkölteni, Lengyelország vásárlóereje 71 milliárd euró, Romániáé pedig 25 milliárd euró.

Miközben a német vagy osztrák lakossági fogyasztás esetében 1-2 százalékos növekedésre lehet számítani, Romániában, Ukrajnában vagy Bulgáriában az elkövetkező években 6-8 százalékos is lehet a növekedés. Románia már sorban a harmadik éve ért el kétszámjegyű százalékos növekedést. A kereslet növekedése maga után vonja az árak emelkedését is. Ez a növekedési lendület az Ausztriával határos országokban több esetben már az ausztriait meghaladó szintre hajtotta fel az árakat.

További tényező, hogy a kelet-európai országokban a kiskereskedelem struktúrája alapvetően különbözik a nyugat-európaitól. A belvárosi üzletek, illetve üzletnegyedek általában rendkívül gyengén fejlettek. A növekedés és terjeszkedés ezért ún. „szintetikus helyszíneken”, azaz bevásárlóközpontokban és szaküzlet központokban zajlik. A városok növekvő jóléte ezért szinte kizárólag a bevásárlóközpontokban csapódik le. A bevásárlóközpontok és szaküzletközpontok kiskereskedelmi részesedése ezért a térségben az elkövetkező években elérheti az 50-60 százalékot is.