Nagy baj már nem jöhet

Mivel teljes az uborkaszezon, s most már foci sem volt – bár a múlt heti meccsek többségét is csak jóindulattal lehetett annak nevezni –, a politikusok a legegyszerűbb és legbárgyúbb kijelentéseikkel és tetteikkel is a lapok címoldalára kerülhettek.

Ivan Gašparovič már beintett egyet a kormánynak, azzal, hogy tudomására hozta, Budapestre csak nemzeti elkötelezettségű nagykövetet nevez ki. Nekem – sajnos – csak két ilyen, magyarul is beszélő szlovák politikus neve jut az eszembe, az egyiknek a bátyja már volt nagykövet Budapesten, a másik meg már eltávozott az élők sorából. A Matica elnökét szidtuk már eleget, halott képviselőkről meg vagy jót, vagy semmit, még akkor is, ha az illetőt Dušan Slobodníknak hívták.

A köztársasági elnöki hivatalnak a legnagyobb gondja az volt, hogy bár Gašparovičot már két hete beiktatták, csak most sikerült elkészíteni egy szerencsétlen portrét, így csak ezután lesz mit kiakasztani az iskolákban a termek falára, mert Rudolf Schustert – ugye – kötelező leszedni. Az egész apparátus legnagyobb szerencséje az, hogy éppen megkezdődött a nyári szünet, így talán szeptemberig sikerül megküzdeniük ezzel a komoly feladattal.

A gazdasággal sincs minden rendben, hiszen a korona folyamatosan erősödik, a Kia-ügy meg még mindig nincs sínen. Legutóbb Fedor Flašík médiamágus, a Smer egyik legbefolyásosabb tanácsadója kezdte osztani az észt. Pontosan azt javasolta a népnek, hogy nehogy már eladja a földjét az államnak. Szerencsére Flašík tanácsai eddig még nem hoztak sikert, hiszen 1998-ban a HZDS, 2002-ben a Smer az ő kampánya után nem lett kormánytényező, így talán az emberek már megértették, hogy ha pont az ellenkezőjét teszik, amit ő javasol, akkor fognak csak nyerni az ügyön. A másik nagy észosztó, Ján Slota meg már azzal riogatja a népet, hogy ha nem adják el időben, önként és dalolva a földeket, akkor a dél-koreaiak fogják magukat, és augusztusban jól itt hagynak bennünket, s az lesz majd az igazi szégyen.

Az országban a politikai szálak meg egyre inkább összekuszálódnak, most már komolyan nem lehet tudni, hogy ki kivel van, ki kit figyel. Eduard Kukan arról beszélt, hogy most éppen őt készülnek lejáratni, a fiát korábban elrabolták (honnan ismerős ez a történet?), a lakását tudatosan fosztották ki, és egyébként is nem ő tehet arról, hogy nem nyerte meg a köztársaságielnök-választást.

Egyébként minden rendben, a képviselők lassan szabadságra mennek, így nagy baj már nem történhet.