Moldova most dönti el, az Európai Uniót vagy Oroszországot választja

A legutóbbi felmérés szerint a legesélyesebb elnökjelölt a hivatalban lévő államfő, a Nyugat-barát Maia Sandu, akinek kényelmes előnye van mind a tíz vetélytársa előtt, de várhatóan csak a november 3-i 2. fordulóban tudja biztosítani győzelmét. Sandu, az ország első női államfője a Harvardon (is) diplomázott, a moldáv gazdasági minisztériumban, majd a Világbank moldáv irodájánál dolgozott, később a Világbank washingtoni ügyvezető igazgatójának tanácsadója lett. Ahhoz, hogy már az 1. fordulóban eldőljön, ki győzött, valamelyik jelöltnek meg kell szereznie a szavazatok több mint 50%-át. Ha ez nem sikerül, akkor tartanak 2. fordulót, amelybe a két legtöbb voksot megszerző jelölt jut. A közvélemény-kutatások szerint Sandu legvalószínűbb ellenfele a 2. fordulóban Alexandr Stoianoglo volt főügyész lesz, akit a hagyományosan oroszbarát szocialista párt támogat. A népszavazáson a választásra jogosultaknak arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy rögzítsék-e az alkotmányban Moldova uniós csatlakozási szándékát. Ennek érvényességéhez legalább 33%-os részvétel szükséges. Moldova és az Európai Unió 2014-ben kötött társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, amely 2016. július 1-jén lépett hatályba.

Mivel ez az első elnökválasztás azóta, hogy Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, így annak tesztje is, mekkora befolyása maradt Moszkvának a valaha a szovjet érdekszférába tartozó országban. Bár a mindennapi életre a jövő évi parlamenti választás eredménye nagyobb hatást fog gyakorolni, de az elnökválasztás már jelezni fogja a nemzetközi közösségnek, hogy Moldova keletre vagy nyugatra húz. Csak szeptemberben mintegy 15 millió dollárt költött Oroszország arra, hogy befolyásolja a hét végi moldovai választás és népszavazás eredményét. Ezúttal is, hasonlóan a korábbi hónapokhoz, több mint százezer moldovai szavazó kapott pénzt, hogy a hivatalban lévő államfő, Maia Sandu egyik ellenfelére voksoljon, illetve szavazzon nemmel arra, hogy prioritásként vegyék-e be a volt szovjet tagköztársaság alkotmányába a törekvést az EU-tagság megszerzésére. „A tavalyi önkormányzati választásra legalább 50 millió dollár érkezett a propagandisták és a kiszemelt választók megvásárlására. Most még több pénzt, becsléseink szerint 100 millió dollárt fordít a Kreml a moldovai választásokba való beavatkozásra” – mondta újságíróknak Stanislav Secrieru, Sandu nemzetbiztonsági tanácsadója. Azt is elmondta, hogy Moszkva egy egész „trollhadsereget” is bevetett azért, hogy megfélemlítse a 2,5 millió lakosú állam polgárait. „A félelmet akarják kihasználni, azon belül is elsősorban a rettegést a háborútól. Ez az első alkalom, hogy veszélyesen összekapcsolják Moldova EU-csatlakozási törekvéseit és a háború lehetőségét” – magyarázta.

Oroszországnak több szempontból is fontos, elfordul-e a Nyugat felé Moldova. Elsősorban azért, mert az országból az 1990-es évek elején kiszakadt Dnyeszter Menti Köztársaság gyakorlatilag Oroszország nem hivatalos exklávéja. A senki által el nem ismert állam ingyen kapja az energiahordozókat Moszkvától, 1500 orosz katona állomásozik a térségben. Az is aggasztja Moszkvát, hogy Moldova nemcsak az EU-hoz igyekszik közelebb kerülni, hanem a NATO-hoz is: bár az alkotmány szerint az ország semleges, évről évre mélyül az együttműködése az észak-atlanti katonai szövetséggel. 

(MTI, 444, hvg)