Mutáns vírus módjára viselkedik

Akár egy mutáns vírus, az al-Kaida az elmúlt év során képes volt alkalmazkodni a felszámolására irányuló nemzetközi erőfeszítésekhez, még megfoghatatlanabb, még veszélyesebb lett – vélik elemzők. Egy évvel a Madridban március 11-én véghezvitt merénylet után az iszlámista szervezet két arcot mutat: egyrészt tapasztalt terroristák, a Nyugat ellen vívott dzsihád évei alatt megedződött emberek kemény magjának képét, másrészt Oszama bin Ladenhez kevésbé közvetlenül kötődő, tehát nehezebben fellelhető, de így is súlyos fenyegetést jelentő kis csoportok arculatát. „Az al-Kaida soha nem volt nagyon központosított szervezet” – mondja Brian Jenkins, a Rand Corporation amerikai kutatócsoport terrorizmus-szakértője, aki szerint az al-Kaida az elmúlt 39 hónap során erőteljes nyomásnak volt kitéve, s ennek hatására még jobban decentralizálódott, a helyi csoportok még inkább saját döntéseik alapján cselekszenek. „2001. szeptember 11-e óta átlagban kéthavonta követtek el merényletet, Balitól Madridig, az átlagba nem számolva bele Oroszországot és Irakot. Ez az ütem nem csökkent az iraki invázióval” – teszi hozzá Jenkins. Az akciókat végrehajtó sejtek – amelyeket a nyugati társadalmakba egyébként jól integrált önkéntesek alkotnak, akik nem járták végig az afganisztáni kiképzőtáborokat – a madridi, a dzserbai vagy a rabati merénylettel megmutatták, képesek lecsapni úgy, hogy előtte évekig a rendfenntartó erők radarjai alatt tudtak maradni. Roland Jacquard francia szakértő, a Nemzetközi Terrorizmusfigyelő Központ elnöke szerint az a gond, hogy a történelmi vezetőket egyes helyeken felváltották ismeretlenek. „Még veszélyesebbé teszi a helyzetet – fűzi hozzá –, hogy számos kis helyi emír tűnt fel és verseng egymással, hogy észrevetesse magát. Nincs hosszú távú politikai stratégiájuk, ellenőrizhetetlenek, még az al-Kaida számára is.” Az angol Jason Burke, az Al-Kaida – a radikális iszlám igaz története című könyv szerzője azt hangsúlyozza, hogy szeptember 11-e óta az al-Kaida ideológiájának egyre intenzívebb terjedését láthattuk, ami – még akkor is, ha a szervezet akcióképessége csökkent – megkönnyítette önkéntesek toborzását. A szakadatlanul üldözött Oszama bin Ladennek bizonyosan nincs már jelentős műveleti kapacitása – vélik a szakértők, de hozzáteszik: voltaképpen nincs is rá szüksége. „Továbbra is halálos veszélyt jelent, mert rendelkezik az övéihez hasonlatos szavak és gondolatok ihletésének iszonyatos hatalmával – folytatja Jenkins. – Üzenetével, melyben egy vég nélküli szent háborúra biztat egy sátánként lefestett ellenséggel szemben, változatlanul nagy hatású kommunikátornak mutatkozik, aki képes arra, hogy híveit rávegye önmaguk feláldozására.” Szeptember 11-e óta 22 hang- és videofelvételt rögzített, s azok nyomban körbejárták a világot. Számos elemző, köztük a nagy tekintélyű, londoni székhelyű Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének tagjai úgy vélik egyébiránt, hogy Irak amerikai megszállása és az erőszak, amelyet maga után vont, megkönnyítette újabb emberek toborzását. Az intézet becslése szerint ma több mint 60 országban legalább 18 ezer „dzsihádista” áll harcra készen. A US Army War College jelentésében James Bliss amerikai ezredes 36 millió dollárra taksálja a hálózat évi költségvetését, amely összeget iszlám jótékonysági szervezetek gyűjtései, a hálózat ellenőrzése alatt álló vállalatok működése, pénzhamisítás és bankkártyacsalások fedeznek.