Mit tegyünk egy működésképtelen országgal?

A rendőrség legalább 25 pénzügyi szolgáltatónál vizsgálódik – ennek tükrében szinte már az is hír, hogy a héten egyetlen új delikvens sem zárt be. Sőt a Sporoinvest kinyitott, bár továbbra is eléggé ellentmondó hírek érkeznek a háza tájáról. A nagyok közül a héten szétkapkodták a Horizont médiabirodalmát (a károsultaknak nem nagyon jut az értékükből), Fruniékat pedig Horvátországban lekapcsolták, amikor éppen tengerre szálltak volna. Az AGW-főnök küzd, de azt nem mondja meg, mibe fektette a pénzt. A legfurcsább mégis Mojžiš, aki bár saját pénzfialtatóját bezárta, vidáman szervezi a Horizontos károsultak állítólagos kárpótlását. Ebben a témában a héten a hivatalos szervek egymásra mutogatásának is tanúi lehettünk. Az új rendőrségi vezetők a pénzügyi rendőrség korábbi munkáját kifogásolták, az elmarasztaltak pedig az ügyészségre és a rossz törvényi szabályozásra hivatkoztak. A pénzügyminisztériumról is kiderült, hogy amikor már nem tudta akadályozni az ilyen cégek burjánzását, legalább egy különadóval igyekezett lefölözni a hasznukat.

A szomorú ügyfelek számára azonban a leginkább riasztó az a bejelentés volt, hogy bizony a mesebeli hozamból adózni is illett volna. Első látásra ez nem ilyen tragikus, hiszen a leggyakrabban alkalmazott módszerek (csendestárs, kölcsön, szövetkezeti üzletrész) esetében a banki kamatokhoz hasonlóan forrásadó képében ez automatikusan elvezetődik, vagyis később már nincs vele gond. Igen ám, de a BMG Invest ez alól is talált kiskaput. Amennyiben az ügyfél kijelentette, hogy éves bevétele kisebb 250 ezer koronánál, akkor nem vonta le a forrásadót, azt ajánlva neki, hogy a pluszbevételt foglalja bele az éves adóbevallásába. Nyilván nem kockáztatunk sokat, ha kijelentjük, hogy ezt szinte senki sem tette meg. Pedig a szabály egyértelmű: akinek évi tízezer koronánál nagyobb adózatlan jövedelme van, annak adóbevallást kell tennie. A sors fintora, hogy az országban uralkodó káosz miatt eddig nem is igazán kellett tartaniuk a leleplezéstől. Most azonban a BMG Invest dokumentációját aprólékosan átvizsgálják; minden kiderül, és bizony számolni kell az adóhivatal jelentkezésével.

A pénzügyi szolgáltatók ügye újra rámutatott arra, hogy országunk finoman szólva is a működőképesség határán egyensúlyoz, ez pedig már súlyos politikai bűn. A politikusoknak ugyanis nem az a fő küldetésük, hogy évente ötszáz-ötszáz millió koronával megemeljék a magukra fordítható költségvetési tételt. Inkább arról kellene gondoskodniuk, hogy a jogrendszer működjön, és kigyomlálják belőle a felesleges, zavaró elemeket. Nos, ezt nem tették meg, ezért felelniük kell. Egyébként a káosz jellemző példáját láthattuk a szerdai kormányülésen is. Mindenki tudja, hogy a gazdaság egyik neuralgikus pontja a telekkönyvi hivatalok működése. Mečiaréktől nem is vártunk megoldást, de a Dzurinda-kormány is nagyon jól együtt élt ezzel a rákfenével. Szerdán, három és fél hónappal a kapuzárás előtt huzakodtak elő az új koncepcióval. Ez most Ivan Mikloš nevéhez fűződik, de nem tudni, hogy valóban az ő lelkén szárad-e a kudarc, vagy pedig csak más munkáját átvállalva igyekszik menteni, ami menthető.

Zörög a haraszt a nyugdíjreform ügyében is. Most azzal hitegetnek bennünket, hogy az első „pillért” a parlament a legközelebbi ülésén megtárgyalja, a második „pillért” pedig beterjesztik (értsd: a parlament már nem tárgyalja meg). ĺgy azután, amikor a magyarországi választási kampány során hallgatjuk az ádáz vitákat arról, ki miként befolyásolta az egyszerű polgár jövőjét a nyugdíjpénztárakba jutó százalékok szabályozásával, ne csodálkozzunk azon, ha nem foglaljuk imáinkba azok nevét, akik ebben a kormányzati ciklusban sem voltak képesek elvégezni a nyugdíjreformot. Ehhez még egy adalék: az illetékeseink ezentúl a betegsegély pénztárát sem fejhetik meg a nyugdíjalap javára, így jövőre valószínűleg kénytelenek lesznek hozzányúlni a költségvetési bevételekhez. Emellett persze a másik nagy játszma is folyt a héten – a gázművek privatizálásával kapcsolatban minden pártról kiderült, hogy nagyszámú, a témában tévedhetetlen szakértője van. A kormányfő egyelőre hajthatatlan, sőt kijelentette, a cég körül Rezešék sündörögnek, hogy megismételjék a Ducký-féle milliárdos csalásokat. Tegnap a privatizációs bizottság elfogadta a Szlovák Gázművek 49 százalékának megvételére a Ruhrgas, a Gaz de France és a Gazprom által tett 130 milliárd koronás ajánlatot, így a kormány már a jövő héten tárgyalhat a nagyvállalat magánosításáról.