Copernicus: Az idei év januárja volt a valaha mért legmelegebb a világon

„2025 januárja egy újabb meglepő hónap, amely folytatja az elmúlt két évben megfigyelt rekordhőmérsékleteket, annak ellenére, hogy a trópusi Csendes-óceánon La Niña-állapotok alakultak ki, és ennek átmeneti lehűtő hatása van a globális hőmérsékletre” – mondta Samantha Burgess, a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) igazgatóhelyettese a csütörtökön közzétett havi jelentésében.

A Copernicus szerint a 13,23 Celsius-fokos átlaghőmérséklet „2025 januárjában 1,75 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás előtti szintnél”, mielőtt az ember a szén, az olaj és a fosszilis gáz tömeges felhasználásával radikálisan megváltoztatta volna az éghajlatot.

A tudósok arra számítottak, hogy a sorozat, amely a valaha mért két legmelegebb, 2023-as és 2024-es évvel kezdődött, az El Niño végével és ellentétének, a La Niñának az érkezésével véget ér.

„Ez az, ami egy kicsit meglepő... nem látjuk azt a lehűlő hatást, vagy legalábbis átmeneti fékezést a globális hőmérsékleten, amire számítottunk” – mondta Julien Nicolas, a Copernicus klímakutatója az AFP francia hírügynökségnek.A globális hőmérséklet, amelynek emelkedése aszályokat, hőhullámokat és pusztító árvizeket okozott, nagymértékben függ a tengerek hőmérsékletétől.

A Föld több mint 70 százalékát borító és az éghajlatot elsődlegesen szabályozó óceánok felszínének hőmérséklete 2023 áprilisa előtt soha nem látott szinten volt, 2025 januárja pedig a második legmelegebb hónap az óceánok felszínén, a 2024 januárjában felállított abszolút rekord mögött. A Copernicus szerint az Északi-sarkvidéken, ahol a tél szokatlanul meleg, a tengeri jég januárban elérte a legalacsonyabb januári kiterjedését, ami majdnem megegyezik a 2018-as évével.

Ezzel a hőmérsékleti rekorddal 2025 januárja „a tizennyolcadik lesz az elmúlt tizenkilenc hónapból, amikor a felszíni levegő globális átlaghőmérséklete több mint 1,5 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti szintet” – jegyzi meg az európai megfigyelőközpont.

Ez több mint a +1,5 Celsius-fokos szimbolikus határérték, a 2015-ös párizsi klímamegállapodás legambiciózusabb határértéke, amely a globális felmelegedés jóval 2 Celsius-fok alatt tartását célozza. A megállapodás a hosszú távú tendenciákra vonatkozik: legalább 20 éven keresztül kell ilyen átlagos felmelegedést megfigyelni ahhoz, hogy az a határérték túllépésének minősüljön.

E kritérium alapján az éghajlat jelenleg körülbelül 1,3 Celsius-fokkal melegszik. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) becslése szerint az 1,5 Celsius-fokos határértéket valószínűleg 2030 és 2035 között érjük el. Ez független az emberi üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulásától, ami a szakértők szerint jelenleg közel van a csúcsponthoz, de még nem csökken.