Miről szól a Lexa-ügy?

Akár a törvényesség, a demokrácia és a kulturált politizálás közép-európai szigetének is minősíthetnénk Szlovákiát, ha a most ismét forrpontra jutott ügy csak Ivan Lexáról szólna. ĺgy még azt is elviselnénk, hogy a volt titkosszolgálati főnök viselt dolgairól most, évek múltán nem sikerülne kideríteni semmit. De az is csak alig több mint háromnapos szenzáció lenne, ha – az ifjabb Kováč elrablásának megszervezését is beleértve – mindent rábizonyítanának, és bizonyítékok alapján tömlöcbe juttatnák. Az elkövetkező években uborkaszezon idején színes riportokat lehetne írni, Mečiar kedvence miként múlatja idejét, mondjuk, Lipótváron. Még le se szállt a volt SIS-igazgatót szállító gép, a HZDS alelnöke már leszögezte, hogy pártja kiáll Lexa mellett. Azt tükrözi-e Rudolf Žiak nyilatkozata, hogy az eddig elnyűhetetlen politikai erő vezetői attól tartanak, HZDS általi „ejtése” esetén „köpni” fog Lexa, vagy pedig rokonszenvezőiket igyekeznek megnyugtatni, hogy „a mi kutyánk kölykéért” minden körülmények között kiállnak? Tény, hogy a civilizált világban nincs még egy politikai párt, amely a Lexa által kialakítotthoz hasonló helyzetben ne határolódna el már csekélyebb súlyú gyanúsítgatások esetén is bármilyen magas rangú tisztségviselőjétől. Ugyanis tisztában van vele a politikai erő, hogy a soraiból vétetett titkosszolgálati főnök vád alá helyezése, majd „olajra lépése” esetén miként zuhanna népszerűsége. Mečiar és környezete nemcsak azt tudja, milyen mennyiségű vaj olvadozik emberének fején, hanem azt is, rokonszenvezői a HZDS-nek, pontosabban, a mozgalom elnöke kegyeltjeinek mi mindent hajlandók megbocsátani. Az ország lakosságának több mint egynegyede HZDS-szimpatizáns. Ez a tömeg kész volt napirendre térni súlyosabb dolgok fölött is, mint, mondjuk, egy szimpla emberrablás vagy néhány bűncselekmény kinyomozásának meghiúsítása. Amíg Mečiar áll e politikai erő élén, addig az a 20–25 százalék azt is megbocsátaná, ha országlás közben az Öreg potom pénzért elzálogosítaná például a szepességi városokat. Ha mindebbe még az igazságszolgáltatás lomhaságát is belekalkuláljuk, arra is választ kapunk, hogy miről szól a Lexa-ügy, illetve hogy e tekintetben holnap többet tudunk-e, mint tegnap tudtunk. Ez az ügy több egy súlyos bűncselekmény-sorozat által felvetett kérdések tisztázásánál. Ebben az országban a szavazásra jogosultak egynegyede nemzetiségi alapon foglal állást a már három etnikai párt valamelyike javára. A lakosság másik egynegyede a vezérelvhez igazodva voksol. E két kategória adja ki a népesség legalább felét. Csodálkozunk, hogy Szlovákia időnként még csak nem is hasonlít Nyugat-Európához?