Mímelt adószigor

Újfent az állampolgár öntudatára épít az állami bürokrácia. Az állampolgárra hárítja saját vagyona nagyságának felbecsülését, rábízza, mérje fel, ingóságainak és esetleges új ingatlanának értéke meghaladja-e a másfél millió koronát. Az indoklás szerint a lakosság vagyoni gyarapodásának ily módon történő felmérésére a pénzmosás és az adócsalás elleni hatékonyabb küzdelem érdekében van szükség. Vagy a tehetetlenség, vagy a hozzá nem értés jele… A cél aligha szentesíti az állam által választott eszközt. Senki sem hiheti komolyan, hogy az adóhivatalok vagy a gazdasági bűnüldöző szervek munkával túlterhelt munkatársai majd a több mint négymillió vagyonnyilatkozat, illetve -bevallás adatainak tüzetes átvizsgálásával az eddiginél eredményesebben leleplezik a pénzmosókat és az adócsalókat. Próbálkoztak e módszerrel a világ más országaiban is. Van, ahol már rájöttek, így nem mérsékelhető a gazdasági bűnözés. De még vannak országok, ahol ilyen „rafinált” indoklással kérik a lakosságot, adjon számot vagyonának gyarapodásáról. Nálunk első ízben történik meg, hogy a komfort nélküli kis családi házban élő falusi nyugdíjastól éppúgy követelik a vagyoni állapotáról szóló nyilatkozat megtételét, mint attól az újgazdagtól, akinek vállalkozása a kimutatott eredmények szerint korántsem megy olyan jól, hogy abból szemet szúróan nagy lábon élhessen. Az állam egy valamiben lehet biztos: hogy az omladozó falú ház nyugdíjas lakója becsületesen kitölti vagyonnyilatkozatát. Nem csupán azért, mert számára nagy pénz a kötelességmulasztás esetére kilátásba helyezett 2000 koronás bírság. Hanem mert törvénytisztelő. Tapasztalataink alapján azonban gyanítható, hogy a „hirtelengazdaggá” váltak többnyire nemcsak azt tudják, vagyonuk gyarapítására miként lehet kihasználni a joghézagokat, hanem azt is, miként lehet törvényesnek mutatni a törvénytelent. A gyanús forrásokból származó, megadózatlan pénzek útja kifürkészhetetlenebb annál, semhogy erre vonatkozóan a vagyonbevallásokból bárki bármilyen visszaélésre is következtetni tudna. Tudja ezt a vagyontalan, de vagyonnyilatkozatot benyújtó állampolgár is, így nem csoda, hogy fölösleges zaklatásnak tartja az egész „nyilatkozatosdit”. Nyilvánvaló, minél nagyobb a bürokrácia, annál nagyobb a káosz esélye. Nem lenne jobb, ha a vagyonnyilatkozatok és -bevallások behajtására fordított pénzt az adóhivatalok és a gazdasági bűnüldöző szervek munkakörülményeinek korszerűsítésére fordítanák?