Mi lesz, ha Moszkva Európát is megzsarolja?

Miféle szomszéd az, aki télen leállítja a gázszállítást? – teszik fel a kérdést Európában, miután az orosz állami ellenőrzés alatt álló Gazprom gázipari vállalat leállította az Ukrajnába irányuló gázexportot, mert a két ország nem tudott megegyezni a földgáz új árában. Az ukrajnai szállítás leállítása kihat a kontinens többi részébe történő orosz gázszállításra is, és emiatt az Európai Unió energiaügyi miniszterei ma rendkívüli tanácsozást tartanak.

Európai elemzők azzal vádolják Oroszországot, hogy visszaél erőfölényével, megtorolva azt, hogy Ukrajna közeledni akar a Nyugathoz. Éppen egy nappal azután pedig, hogy Oroszország január 1-jén átvette a G8-országcsoport soros elnöki tisztségét, egyesek azt is megkérdőjelezték, hogy az ország alkalmas annak a szervezetnek a vezetésére, amely rajta kívül a világ leginkább iparosodott országaiból áll. „Oroszország korlátozatlan monopolhatalmat alkalmaz egy politikailag engedetlen szomszéd megfegyelmezésére. Ki tudja garantálni, hogy egy nap nem használja fel a gázcsapot arra, hogy nyomást gyakoroljon vagy meg akarjon fegyelmezni más országokat is, például Németországot?” – kérdezte Werner Hoyer, a német FDP parlamenti képviselője.

A válság, azonkívül, hogy ismét felkeltette az energiabiztonság miatti európai aggodalmakat, azzal is fenyeget, hogy az ukrán forradalom után egy évvel ismét felélednek az oroszellenes érzelmek. A gázvita a kilencvenes évek elején kezdődött, de sokan úgy látják: az, hogy Oroszország az ukrán parlamenti választások előtt néhány hónappal állította le a szállítást, a bosszú eszköze a nyugati közeledésért.

Egyes európai lapok különösen Vlagyimir Putyin orosz elnököt bírálták. „Elkezdődött a XXI. század első háborúja. Putyin a tél közepén elzárja a csapot, amely 50 millió ukrajnai lakos fűtését és az ukrán gazdaság működését biztosítja. Az energiahordozók az eltántorítás, sőt a gazdasági romba döntés fegyvereivé váltak. Új geopolitika rajzolódik ki a világban, amely szerint az energiatermelők vannak erőpozícióban” – így kezdte szerkesztőségi cikkét a francia Le Monde. Európának sürgősen ki kell dolgoznia új „biztonságos energiapolitikáját” – vonja le a következtetést. „Putyin a G8 kormányrúdjánál – nem szép látvány” – olvasható az olasz La Repubblicában. „Az, hogy Oroszország ilyen fegyvert használ, politikailag befolyásolja a róla mint viselkedni tudó szomszédról alkotott képet” – állapította meg Philip Hanson, a birminghami egyetem Oroszország-szakértője.

Mások úgy látják Moszkva lépését, hogy ezzel akar új helyet elfoglalni a világban. „Oroszországnak az a rögeszméje, hogy nagyhatalomnak kell tekinteni. Folyton azt sulykolja: a világszínpad szereplője vagyok, figyelj rám, s ezzel akarja bizonygatni, hogy energia-szuperhatalom” – mondta Thomas Gomart, a párizsi francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének egyik szakértője.

Az európai kormányok azonban óvatosak bántak azzal, hogy személyesen Putyint hibáztassák, és esetleg megrontsák vele a viszonyt. A legtöbb elemző arra számít, hogy Oroszország és Ukrajna a közeljövőben megállapodik, hiszen Oroszországnak legalább annyira szüksége van az európai ügyfelekre, mint amennyire az európai fogyasztóknak a gázra. A bírálatok mellett Oroszország kapott egy közvetlen támogató véleményt is Pascal Lamytól, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) igazgatójától: „Bármilyen politikai vagy jogi problémáról van is szó rövid távon, ezektől az országoktól a jelenlegi piaci energiaárakat kell elkérni ahhoz, hogy rákényszerüljenek gazdaságuk hatékonyságának növelésére” – mondta.