Mi lesz az omikron után?

Bár az omikron miatt az esetszámok Európa nagy részén rekordokat döntenek – csak Franciaországban már a 400 ezret is meghaladta a kiszűrt betegek napi száma –, szerencsére már egyetlen országban sincs napirenden a határok lezárása, az utazások leállítása. Ugyanakkor a beutazási feltételek és más előírások is szigorodnak, mind több helyen követelik meg a harmadik oltást – sőt, már van ország, ahova e nélkül be se lehet lépni.

A legszigorúbb és a leglazább határrendszerre szomszédos országokban is van példa: Ausztria rendkívül komolyan veszi az oltások ellenőrzését, míg Magyarország lazán kezeli – bárki beutazhat, oltott, oltatlan, szinte csak a tömegközlekedésen és a zárt térben kötelező maszkhasználat az egyetlen előírás. Bár több hotel, fürdő már csak beoltott vendégeket fogad.

Amikor 2021 nyarán kiadták az uniós Covid-passt, azaz az újkori utazási útlevelet, még sokkal lazábbra tervezték a rendszert, az akkori elképzelés szerint mindenki utazhatott – legalábbis az unión belül –, aki már kapott legalább egy oltást, vagy volt friss negatív tesztje. Az akkori optimista elképzeléseket felülírta a delta és az omikron, ma néhány kivételtől eltekintve szinte csak a teljesen beoltottaknak szabad az utazás, és minden, amire egy turistának szüksége van – szállás, fürdőzés, éttermek stb.

Emellett a turisták másik rémálma, a karanténszabályok is enyhülnek, több helyen a kontaktusszemély megússza a „szobafogságot” (ha háromszor van oltva), és a karantén ideje 5–7 napra csökkent. Ez jó irány, hogy újra visszatérjen a régi életünk, szabadságunk.

Furcsa, hogy pont a leginkább fertőző, legnagyobb esetszámot okozó variáns kényszeríti ki a kormányokból az észszerűbb intézkedéseket – amikor már nem a mindent és mindenáron be- és lezárni a fő szempont, hanem egy olyan, optimista forgatókönyvek szerint átmeneti állapot, amikor már részben visszakapjuk a szabadságunkat. Persze, nem jófejségből teszik ezt, hanem dupla kényszerből – az egyik, hogy már mindenki érzi, az emberek belefáradtak a sok korlátozásba, a másik, hogy ha minden a járvány elején bevezetett szabályok szerint lenne, akkor szinte biztosan leállna a gazdaság, üresek maradnának az üzletek, nem lenne üzemanyag – hiszen megszakadnának a szállítási láncok, mindenki karanténba kerülne, vagy azért, mert fertőzött, vagy azért, mert közvetlen kontaktusszemély.

Nemcsak az utazásban, hanem a mindennapi életben is elhozhatja az omikron azt, amire a járvány kezdete óta várunk, hogy egy olyan betegséggé szelídüljön, mint az influenza, és ha valaki megfertőződik, akkor pár napig otthon marad, de nem ránt magával senkit, nem terheli az egészségügyet.

Hogy ez így lehet, azt éppen a turizmusban történt változások mutatják – már nincs szó határzárról, már mindenki elfogadta, hogy meg kell tanulnunk együtt élni a vírussal, így, ha fokozatosan visszakapjuk a szabadságunkat –, igaz, ezt az „ajándékot” még egy ideig csak a beoltottak élvezhetik. Az omikron hullám lecsengése, a nyári járványcsend után pedig elérhetjük, hogy az esetleges őszi esetszám-növekedés sem változtat a trenden. Ideje lenne!