Mi lebeg a levegőben?

„Történelmi, sorsdöntő, a nemzet életében fordulópont – ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel illették egy évvel ezelőtt a kettős állampolgárságról szóló referendum napját” – idézi fel vezércikkében a bukaresti Új Magyar Szó. Salamon Márton László, a lap főszerkesztő-helyettese emlékeztet a voksolás végeredményének ismeretében elhangzott apokaliptikus megállapításokra, amelyek „mostohaanya-országról”, „kettéhasadt nemzetről” szóltak. „A szimbólumok szaporodtak, az indulatok hevültek, hetekig magyarországi-ellenességről szóló hírekkel volt tele a sajtó. Alig hittünk a fülünknek, amikor azt hallottuk, hogy magyarországi autóknak állítólag erdélyi magyarok betörték a szélvédőit, székelyföldi lokálokban nem szolgáltak ki magyar állampolgárokat, testvértelepülési kapcsolatokat szakítottak meg, magyarigazolványokat ítéltek tűzhalálra” – írja a cikk szerzője. Szerinte derült égből villámcsapásként hatott december 5-én a referendum kudarcélménye, de akkor legalábbis azt hihettük, remélhettük, hogy az indulatok idővel lecsillapodnak. „Egy év elteltével azonban elmondható: ez csak részben történt meg, a trauma emléke ott lebeg a levegőben” – olvasható az Új Magyar Szó vezércikkében, melynek írója ugyanakkor megállapítja: egy évvel ezelőtt új korszak kezdődött a magyar nemzet életében. „Ez a folyamat pedig hasonlatos kissé ahhoz, mint amilyen egy kamasz nagykorúvá válása. És – ugyanúgy – azon múlik minden, hogy a kamasz hogyan dolgozza fel gyermekkori traumáit” – írja Salamon Márton László.

Csinta Samu, az erdélyi Krónika főszerkesztője azt fejtegeti, hogyan éli meg ma az erdélyi magyar a tavalyi népszavazás eredményét. „Az elmúlt év talán segített abban, hogy feldolgozza: boldogulását legfeljebb egyénként keresheti a siker reményével az anyaországban, mert egymagában könnyebb prédája a hitét, tartását felőrölni kész hatalmi mechanizmusoknak. A nemzet részének számító, határon túl élő kisebbségként nincs szükség rá” – véli a cikkíró, aki szerint a nemzeti kérdés várhatóan kisebb súlyt kap a küszöbönálló magyarországi választási kampányban, mint a korábbiakban. Ugyanebben a lapban Bakk Miklós politológus úgy vélekedik: egy évvel a népszavazás után világosan látszik, hogy a népszavazás és a róla folyó vita igazi tétje Magyarország önértelmezése az Európai Unió kapujában. „Úgy is mondhatnánk, a népszavazás ma már nem a haraggal visszanézők, hanem egész Magyarország ügye” – fogalmaz Bakk Miklós.

A kolozsvári Szabadság szomorú, gyászos emlékű napként idézi fel a népszavazást. „Az akkor nem szavazatra buzdítók teszik magukat, mintha mi sem történt volna. Miközben egyesek azt sugallják: ezt a fejezetet jobb lenne lezárni. Ez a hajó elment. Kár időt és energiát pocsékolni erre a történetre, hadd csillapodjanak le végre a kedélyek, és kezdődhessen újra a magyar–magyar enyhülés. Ez addig nem következik be, amíg a kérdés nem rendeződik tisztességesen. Mert ez a hajó egyáltalán nem ment el” – jegyzi meg a szerző.

A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Háromszék cikkírója megál-lapítja: „Egy esztendő alatt meggyőződhettünk arról, hogy a magyar–magyar szolidaritás ügyét azért mégsem Gyurcsányék intézik, hanem maga az egységes magyar nemzet, mely jelképes és tényleges tettekben és gesztusokban juttatta kifejezésre, hogy a Kárpát-medence magyarságának megmaradásához és felemelkedéséhez meg kell fognunk végre egymás kezét.”

A szerző az MTI bukaresti tudósítója

Újabb népszavazást kezdeményeznek

Kolozsvár. A Magyarok Világszövetsége jövőre újabb ügydöntő referendumot kezdeményez a kettős állampolgárságról – közölte a szervezet elnöke. Patrubány Miklós szerint minden jel arra mutat, hogy a kettős állampolgárság ügyében tartott népszavazás „kitörölhetetlenül beírta magát a magyar történelembe”. Az MVSZ elnöke úgy véli, 2004. december 5-én valójában nem is volt referendum Magyarországon, legfeljebb kísérlet, mivel a kezdeményezés sikerességét Gyurcsány Ferenc kormánya megakadályozta. (mr)