Mérlegelő rendőr

Végszavazáskor megtudjuk, elfogadja-e a parlament azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében a rendőr bizonyos határok között mérlegelheti, mennyire bírságolja a szabályok ellen vétő gépkocsivezetőt. Az előterjesztést első olvasatban támogatta a törvényhozás. Ez tanúsítja, 12 év tapasztalatai alapján mennyire képesek levonni a tanulságokat. Mutatja, hogy a képviselők többsége képes-e arra, amit az átkosban önkritikának tituláltunk, újabban pedig önreflexiónak nevezünk. Nem arról van itt szó, hogy a rendőr döntheti el, 500-ra bírságolhatja-e meg a gyorshajtót, vagy 1500-ra. Nem is arról, vajon a rendőr a sanyarú gyermekkorára hivatkozó úrvezetőnek elengedheti-e a piroson való áthajtásért kiróható összeg harmadát. A mérlegelési jogról mint olyanról van itt szó; arról, hogy a telekkönyv kezelője mérlegelheti-e, 14 nap vagy 14 hónap alatt jegyzi be a tulajdon módosulását; arról, hogy dotációk elosztásakor a minisztériumi hivatalnok megfontolás tárgyává teheti-e, melyik gazdálkodót részesítse előnyben; arról, hogy állami megrendelésnél a befolyásos honatya ejthet-e jó szót a pártjához közel álló cégről… Ide jutott az ország. Ez annak is a következménye, hogy a rendszerváltást követően senki nem vette észre: kevesen alkalmasak itt a szabad mérlegelésre. Talán mindenütt, ahol közvagyon magánosításáról, állami pénzek kezeléséről, netán jogszolgáltatásról van szó, be kellett volna iktatni a mérlegelés tilalmát. Itt legalább 30 évig szigorú normatívákat kellett volna érvényesíteni. Most, hogy odalett az évtizedeken keresztül létrehozott vagyon zöme, és a mérlegelés kedvezményezettjei az Azúr-paron élik világukat, most, hogy meglepetten tapasztaljuk, még mindig áttekinthetetlenek a tulajdonviszonyok, most, hogy a legnagyobb adóhátralékosok az adósság rendezése helyett a következő kormányzó garnitúrára várnak, amely reményeik szerint elengedi tartozásukat, most kell konstatálnunk, azért nem mennek előre a dolgok, mert magatartásbelileg felkészületleneket ruháztak fel mérlegelési joggal. A rendőrök mérlegelési jogáról szóló paragrafuskezdemény korántsem arról szól, hogy a közeg egy szabálysértést 500, netán 5000 korona bírsággal torolhat-e meg. A rend derék őreinek többsége éppen olyan alkalmatlan a mérlegelésre, mint mondjuk azok, akik szintén mérlegelve osztották szét az állam vagyonát. A történet arról szól, hogy a mérlegelés lehetővé tétele egyelőre a korrupció melegágya.