Megtorpan az űrsiklóprogram?

Az Űrrepülés-biztonsági Tanácsadó Bizottság egy másik tagja, Bernard M. Kauderer nyugalmazott admirális maga mondott le az elbocsátások miatt. A bizottságot 1967-ben hozták létre azzal a feladattal, hogy tanulmányozza a NASA programjait a biztonság szempontjából, s évente tegyen jelentést megállapításairól. A testületben az űripar és a tudományos élet képviselői foglalnak helyet. Az elbocsátottak közül néhányan most a The New York Times szerint rövidlátással vádolják a NASA vezetőségét, amely megpróbálta elfojtani a kritikus hangokat. A NASA szerint csupán megváltoztatták a bizottság alapszabályát, hogy felkészültebb és fiatalabb szakértők is bekerülhessenek a testületbe. A kongresszus illetékes tagjai, akik részt vettek az Űrrepülés-biztonsági Tanácsadó Bizottság tavaly áprilisi meghallgatásán, most megvizsgálják, hogy a költségvetési megszorítások csorbíthatták-e a biztonságot. A testület márciusi jelentése szerint igen, és alapvető változtatásokat sürgettek. „Még sosem aggódtam ennyire az űrsiklók biztonságáért” – mondta Richard Blomberg, a bizottság elnöke az áprilisi meghallgatáson. Az elmúlt években számos kormányzati és független jelentés kérdőjelezte meg az elöregedő űrsiklók alkalmasságát a biztonságos repülésre, figyelmeztetett a szűkös pénzügyi források, valamint az egymással vetélkedő programok és a munkaerő-elbocsátás kedvezőtlen következményeire. Legutóbb – a múlt héten – a legfőbb állami számvevőszék figyelmeztetett arra, hogy a NASA szakképzett munkaerő hiányával küszködik. Egyes törvényhozók szerint az űrsiklóprogram rovására túl sok pénzt fordítottak a Nemzetközi Űrállomás (ISS) kiépítésére. A kormány a NASA költségvetésének jelentős emelését javasolja a 2004-es pénzügyi évre. Illetékesek szerint ezt a növelést még a Columbia katasztrófája előtt határozták el.

Az amerikai Columbia űrsikló szombati tragédiája miatt módosítani kell a Nemzetközi Űrállomásra vonatkozó orosz kutatási terveket is. Ezt Nyikolaj Moiszejev, az orosz űrkutatási hivatal, a Roszaviakozmosz vezérigazgató-helyettese közölte. Orosz illetékesek attól tartanak, hogy az amerikai űrprogramokban várható megtorpanás súlyos következményekkel járhat az orosz tervekre is. Bár a NASA nem zárja ki, hogy már júniusban újabb űrsiklót indítanak Houstonból, orosz megfigyelők kevésbé optimisták e tekintetben, és emlékeztetnek arra, hogy a Challenger tragédiáját két és fél éves szünet követte az amerikai űrprogramokban. A Columbia katasztrófája veszélyezteti az anyagi nehézségekkel küzdő Roszaviakozmosz számára fontos bevételeket jelentő űrturizmust is. Moiszejev szerint azonban radikális változásokkal nem kell számolni a kazahsztáni Bajkonur orosz űrközpontban. Mint elmondta, a Roszaviakozmosz és a NASA már a közeljövőben egyeztetni fog a teendőkről, az ISS jövője ugyanis nagyrészt az orosz–amerikai együttműködésen múlik. „A Nemzetközi Űrállomás nagyszabású vállalkozás, amelyben 19 állam vesz részt, ezért az Egyesült Államoknak és Oroszországnak is mindent meg kell tennie a projekt fejlesztéséért” – hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes. Az ISS-re a február elseje előtti tervek szerint legközelebb márciusban indult volna expedíció, az amerikai Atlantis űrsikló fedélzetén. Orosz űrkutatási szakértők nem zárják ki, hogy áprilisban egy orosz űrhajó bajkonuri fellövésével ez megoldható lenne, az Eho Moszkvi rádió beszámolója szerint azonban a NASA és a Roszaviakozmosz is aggódik amiatt, hogy a jelenlegi legénység visszatérése után bizonytalan ideig személyzet nélkül maradhat az ISS. A Roszaviakozmosz szakértői valószínűsítik, hogy az orosz Progressz teherűrhajóknak az amerikai programok újraindításáig több élelmiszert és üzemanyagot kell szállítaniuk az ISS-re, a tudományos felszerelések rovására. Bajkonurban vasárnap sikeresen felbocsátották a Progressz–M-47-es teherűrhajót, amely üzemanyagot, élelmiszert, berendezéseket és dokumentációt szállított az ISS-re. Az ISS ellátásának nagyobb részét eddig az amerikai űrsiklók biztosították, amelyek 29,5 tonnányi hasznos terhet képesek szállítani, a Progresszek 2,5 tonnás kapacitásával szemben. A Roszaviakozmosz és az Enyergija orosz űrhajózási vállalat illetékesei a texasi katasztrófa után nem zárták ki, hogy amerikai finanszírozás esetén Oroszország több űrhajót építene, de ezek a projektek legkorábban a jövő évben indulhatnának el.