Mátyás király visszatér Pozsonyba

A magyar középkor egyik legnagyobb uralkodójának személye óhatatlanul újra-újra előkerül, ha a szlovák emlékezetkultúra fejlődésével foglalkozunk. Somorján alapvetően magyar kezdeményezésre állítottak neki szobrot, most viszont szlovák térfélen indult el az akció. A Mýtna (valaha Vám) utca és a Radlinského (Ország út) közötti területen új lakó- és irodaépületeket terveznek, és a létrejövő új tér fogja viselni Mátyás király nevét. Legalábbis ezt javasolja Radoslav Števčík, Pozsony-Óváros polgármestere. Érvelése szerint Kor-vin Mátyásnak „közeli és pozitív kapcsolata” volt a várossal, és komoly hatása volt a pozsonyi művelődésre azzal, hogy Academia Istropolitana néven egyetemet alapított.

A javaslatot egyébként az ingatlanfejlesztő cég, a Blumental Office tette. Nyilatkozata szerint megfelelő lenne a Mátyás király tér (Námestie Mateja Korvína) elnevezés, mert a király „sokat tett a város fejlődéséért a művelődés, a kultúra és a gazdaság terén is”.

Az ingatlanfejlesztő tehát szívesen választ magának királyi cégért, ahogy az óvárosi polgármesternek sincs ez ellenére. Magyar részről nagy visszhangja nem volt a döntésnek, ahogy általában nem nagyon rezonál a magyar közélet a szlovák emlékezetkultúra hasonló jelenségeire.

Pedig látható és érezhető, hogy ma a szlovák közéletben sem számít ördögtől valónak hercegekhez és királyokhoz, duxokhoz és rexekhez kötődni. Személyük egyszerre szimbolizálja a patinát, a hatalmat, a sikert, és nem utolsósorban az európai színvonalat. Több száz éves cégeknek és sikeres polgárcsaládoknak Közép-Európában híján vagyunk, így elsősorban az uralkodók és főnemesek válhatnak a térségünkben ilyenfajta szimbólummá.

Ha Szlovákián végigtekintünk, még találunk pár érdekes királyszobrot. Szakolcán Nagy Lajosnak van szobra, aki a településnek városi rangot adományozott. Körmöcbányán pedig apja, Károly Róbert kapott mellszobrot (vagy inkább fejszobrot) a főtéren, akiben a városi pénzverde alapítóját is tisztelik. Azaz igazából mindig valamilyen helyi kötődésből nőnek ki ezek a spontán királykultuszok, lokálpatrióta kezdeményezésként.

Így van ez Mátyás király esetében is: az uralkodó pozsonyi „népszerűsége” sokban az általa itt létrehozott egyetem emlékéből fakad. Ezt modern brandként már továbbépítette egy civilszervezet, a Pozsonyszentgyörgyön működő Academia Istropolitana Nova, ahol kulturális örökséggel, városfejlesztéssel, demokratikus neveléssel foglalkoznak, konferenciákat szerveznek és e-learning anyagokat fejlesztenek. Azaz a premodern dinasztiák szellemisége nemcsak holtsúlyként, bronzba öntve él tovább, hanem élő szerveződések, ingatlanfejlesztők és civilek élesztik újjá és értelmezik újra.