ĺgy látják Bécsben a státustörvény körüli viszályt

Szomszédok közötti viszály a határokon túli magyaroknak nyújtott segítség miatt – ezzel a címmel közölte tegnap a Kurier című független bécsi lap tudósítója, George Berenyi cikkét. A szerző szerint az uniós csatlakozásra koncentrálni kívánó magyar kormánynak a lehető legrosszabbkor jöttek a Szlovákiával és Romániával kapcsolatos legújabb feszültségek. Budapesten és Brüsz-szelben is egészen mást vártak a két szomszédos ország kormányfőjének magyarországi látogatásától, mint ami történt: az egy évvel ezelőtt hatályba lépett úgynevezett státustörvény keltette hullámok elsimulására számítottak. „Az alig fél éve hivatalban levő Medgyessy-kormány elő-zőleg késznek mutatkozott kisebb módosításokra a törvényben, hogy eloszlassa Pozsony és Bukarest aggályait, és új fejezetet nyisson a szomszédsági politikában – írja Berenyi. – Medgyessy és csapata azonban kétszer is súlyos sokkot szenvedett, amikor Mikuláš Dzurinda szlovák kormányfő 15 pontból álló kifogáslistát nyújtott be, amellyel gyakorlatilag teljes egészében elutasította a törvény országában való alkalmazását. Ezután beigazolódott a félelem attól, hogy Pozsony hozzáállása átszivároghat Bukarestbe is. Bár Adrian Nastase román kormányfő 2001. végén megállapodást írt alá Orbán Viktor (akkori) kormányfővel, a Medgyessyvel való találkozón ő is aggályokat tartalmazó listát nyújtott be. Nem titok, hogy Nastase budapesti látogatása előtt hoszszabb megbeszélést folytatott Dzurindával. Utána a magyar és a román külügyminiszter csak a törvény módosításának alapelveiről tudott megegyezni.”

Berenyi hozzáteszi: főleg a magyarigazolványok kiállítása, az azzal járó kedvezmények és támogatások sora nem tetszik Magyarország szomszédainak. „Nyíltan nem kifogásolják az igazolványt, amely Tőkés László püspök szerint első ízben hoz létre jogi kötődést az anyaországhoz és erősíti a nemzeti identitástudatot, ezért Budapesten találgatnak, mi lehet a szomszédok pálfordulása mögött. Van egy homályos feltételezés, amely szerint Szlovákia és Románia meghívása a NATO-ba a két ország szemében csökkenthette a Budapesthez fűződő jó kapcsolatok jelentőségét” – jegyzi meg a szerző, s emlékeztet rá, hogy Medgyessy Péter magyar kormányfő mégis gesztust tett, amikor részt vett a budapesti román nagykövetség nemzeti ünnepi fogadásán, ahol az 1918-as gyulafehérvári gyűlésről, vagyis arról emlékeztek meg, hogy akkor mondták ki Erdély Romániához csatolását, márpedig ez sok magyar számára gyógyíthatatlan sebet jelent.